Már érződik a világunk pusztulásának előszele?
Nyilvánvaló, és már mindenki számára tagadhatatlan, hogy nagyon nagy gondban van a Föld lakossága, mivel nem csak a flóra, hanem a fauna is pusztulni kezdett.
Korábban már volt öt kihalási hullám
Az elmúlt évmilliók során a bolygónk és az élővilág legalább 5 ismert kihalási hullámmal nézett szembe.
Ezek szinte mindegyike olyan súlyos volt, hogy az élővilág 905-át leradíozta a Földről, komplett fajok családfája veszett oda.
Most úgy tűnik, szembe kell néznünk a hatodik kihalási hullámmal…
12 riasztó előjel
A vészharangot megkongató tudósok összesen 12 jelet írtak le, melyeket az elmúlt években, vagy a kétezres évek óta észleltek.
Ezek mindegyike önmagában már aggasztó, azonban együtt kezdtek el jelentkezni, sorra…
A rovarok rekordsebességgel pusztulnak, ilyen ütemű pusztulást korábban nem tapasztaltak. A méhek állománya szinte megfeleződött, és a jelenlegi előrejelzések szerint a század végére nem maradnak rovarok a Földön.
Ezt Francisco Sánchez-Bayo, a tanulmány társszerzője állítja.
A bolygón az emberiséggel egy élőhelyen élő állatok fele már el is pusztult, ilyenek a csimpánzok és az orángutánok is.
A 2017-es kutatás nemcsak a rovarokat, hanem a bolygó minden állatát – köztük 27 600 gerinces fajt – vizsgálta. Különböző sebességgel ugyan, de a fajok mintegy harmada tart a kihalás felé.
A világ állatfajai közül nagyjából 26 500-at fenyeget kihalás. Ez a szám pedig biztosak lehetünk benne, hogy tovább fog majd emelkedni. A veszélyeztetett fjokat magába foglaló Vörös Lista a kétéltűek 40 százalékát, az emlősök 25 százalékát, valamint a korallzátonyok 33 százalékát jelenti.
Ez azt jelenti, hogy ezek már a kihalás felé tartanak, de még ninscenek telejsen a szélén annak a bizonyos szakadéknak.
A kihalás mértéke 100-szor olyan magas, mint korábban. Gondoljuk csak végig, hogy mit akar ez jelenteni.
A madár-, hüllő-, kétéltű- és emlősfajok pusztulásának mértéke 100-szor olyan magas, mint a korábbi évszázadokban. A becslések ijesztőek, az állatfajok 75 százaléka kihalhat néhány ember élettartama alatt.
Az állatok természetes élőhelye folyamatosan csökken.
2070-re az emberi földhasználat miatt 1700 faj veszíti el jelenlegi élőhelyének 30-50 százalékát. Egészen pontosan 886 kétéltűfaj, 436 madárfaj és 376 emlősfaj érintett a problémában.
Drámai mértékű az amazóniai esőerdő irtása.
Az amazóniai esőerdő mintegy 17 százaléka semmisült meg, főként azért, mert az emberek a szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges területet a fák kivágásával növelték. A világ állatfajainak nagyjából 80 százaléka megtalálható a trópusi esőerdőkben…
Mondanuk sem kell, mekkora jelentősége van a Földünk egészsége szempontjából.
Csökkenő biológiai diverzitás. A következő 50 évben előreláthatóan annyi emlősfaj fog kihalni, hogy a jelenlegi biológiai sokféleséget 3 millió év alatt sem lehet majd visszaállítani.
A 2018-ban közzétett tanulmány eredményei szerint a veszteség után a bolygónak 3-5 millió évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszanyerje a biodiverzitás jelenlegi szintjét.
Kihaló édesvízi fajok… A halállomány folyamatosan csökken, és vannak fajok, amik rövid időn belül teljesen kihalnak. A legnagyobb veszélyben a 20 foknál hidegebb vízben élő halak vannak.
Az óceánok által elnyelt hő rengeteg faj kipusztulását okozza.
Tavaly megdőlt az óceánok melegrekordja, és kiderült az is, hogy felmelegedésük 40 százalékkal gyorsabban történik, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ennek következtében a korallzátonyok fehérednek, az általuk fenntartott tengeri ökoszisztémák pedig elpusztulnak. Az utóbbi 30 évben a bolygó korallzátonyainak mintegy fele pusztult el.
Az idegen fajok a kihalás fő mozgatórugói, megvan az összefüggés, amit eddig nem tudtak.
Egy nemrég közzétett tanulmány megállapította, hogy az idegen fajok betelepedésének korábban sosem látott növekedése előidézheti a térségbeli fajok gazdagságának növekedését, de a helyi ökoszisztémára különféle negatív hatással is lehet, ezek közé sorolták a globális flóra és fauna homogénné válását, illetve a helyi fajok globális kihalását.
Jön a tengerszint emelkedés globális szinten.
z Egyesült Államokban a veszélyeztetett fajok 17 százalékát a növekvő tengerszint fenyegeti. Az Antarktisz jégtakarója közel hatszor gyorsabban olvad, mint az 1980-as években, Grönland jege pedig négyszer gyorsabban fogy, mint 16 éve. Kizárólag 2012-ben több mint 400 milliárd tonna jég tűnt el.
A sarkvidékek drasztikus olvadása.
A tengerszint növekedése, az árapályok és a viharok miatt megváltozott a növényvilág, így a kis rágcsálók már nem jutottak megfelelő táplálékhoz és menedékhez, ami a kihalásukhoz vezetett.
Akcióterv, méghozzá azonnal
A világ vezetői is ekzdik érezni, hogy tényleg nagy itt a baj.
Pláne úgy, hogy egyre több tudós szólal fel az ügyben, hogy valamit tenni kellene, mielőtt végleg elveszítünk mindent.
A tömeges kihalás végén ugyanis minket is veszélyeztet, méghozzá igen nagy mértékben.
