A magyarság elhallgatott múltja. Erről miért nem beszél senki?!
A Regölyben fellelt rejtélyes földalatti szentély rejtheti a magyarság eredetének végső titkát, a vallásiság kialakulását?
Eredetileg misztikus temetkezési helynek karottát, de mégsem került onnan elő emberi maradvány.
Az ott talált cserépdarabok viszont nagyon beszédesek voltak. A legtöbbjük a Kárpát-medence és az iráni vaskor közötti kapcsolatot mutatták!
Sőt, kevesen tudják de már Hérodotosz történetíró is említ egy Perzsiából érkező népet, amely a Isztroszon, azaz Dunán túl lakik és méd viseletben jár.
2011-12 ben Szabó Géza phd régész feltárást hajtott végre Regölyben.
A 2700 éves leletek főleg Közép-Ázsiával, az ókori Kelettel és az etruszk területekkel, valamint a Hallstatt kultúrával mutattak kísérteties hasonlóságokat.
Szabó Géza régész szerint a regölyi leletanyag Krisztus előtti hetedik századi, tehát a méd birodalom korából való.
Rengeteg a hasonlóság még az épületszerkezetekben és azok stílusában is!
A regölyi halom ugyanis olyan építményt rejtett, ami egész Európában páratlan, ez pedig minimum elgondolkodtató…
Az épületek közül a perszepoliszi és a szuzai palota oszlopcsarnokos szerkezete nagyon jó párhuzamot jelent hiszen Regölyben is 6 sorban 9-9 oszlop támasztotta alá a sík födémet.
Regölyben olyan nép élt, mely több mint kés és félezer évvel ezelőtt keletről magával hozta Európába a teázás szokását is.
Ezek alapján sokmindent át kell gondolni az európai őstörténetet illetően.
Ráadásul a világ legrégebbi Janus ábrázolását találták meg Regölyben!
A kétarcú istenre az első napon talált rá Szabó Csenger Márk.
Ez egy pannon törzs relikviájának alig 4 centiméteres faragott szobra volt, és mely bizonyíthatja, hogy Krisztus előtt 700-ban vallási államot alapítottunk a Dunántúlon!
Nyilvánvaló, hogy az egykori Kárpát-medence és Média, Kelet között közvetlen kapcsolat volt, ezt a leletek is bizonyítják.
A pannonok volt az a bizonyos nép, róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét.
Egészen a kelták megjelenéséig övék volt a terület A Kr. előtti 7. századtól egészen a Kr. előtti 4. század közepéig.
A médek ráadásul magukat madának, papjaikat magaroknak nevezték.
A magyar törzsünk azokon a területeken élt, amit Bölcs és Tar Macsi Szabartói Aszfalóinak, és a magyarság őshazájának neveztek.
Kijelenthető, hogy a pannon nép jóval a kelták előtt élt itt, a Kárpát-medencében.