Alapjaiban írhat újra mindent amit a bolygónkról tudunk.
Másképpen fogalmazva, a levegő tipikus nyomása az autógumik belsejében valahol 35 psi körül van.
A NASA által támogatott Classroom of the Future szerint mindössze 50 kilométeres mélységben a nyomás körülbelül 200 000 psi. A Föld belső magja körülbelül 5100 kilométer mélyen fekszik.
Ha bárkit vagy bármit odaküldenénk, azonnal megsemmisülne.
Ezért a tudósok a földrengések tanulmányozásával tudnak következtetni arra, hogy miből áll a Föld magja.
Ahogy a szeizmikus hullámok áthaladnak bolygónk közepén és körülötte, sebességük és irányuk megváltozik a különböző ásványi anyagok, hőmérsékletek és az általuk eltalált anyagok sűrűsége alapján.
Rhett Butler, a Hawaii Egyetem geofizikusa és kollégája, Seiji Tsuboi, a Japán Tengeri-Föld Tudományos és Technológiai Ügynökség szeizmológusa három évet töltött ezeknek a hullámoknak a megfigyelésével, hogy többet megtudjanak arról, miből áll bolygónk
-írja az ÚjVilágtudat.
Azt találták, hogy a belső mag legfelső részének nagy része, amelyet megfigyeltek, “kásaszerűnek” tűnik, egészen a belső mag hagyományos határa körüli 100 kilométeres tartományig.
“Az 1970-es évek eleje óta a Föld belső magját csak puha vasötvözetként modellezték,” – mondta Butler. “Bizonyítékot találtunk a kemény és lágyvas ötvözetekre, valamint a hagyományos belső maghatár alatti olvadásra.”
“A belső mag nem egyenletes, és a belső magon belül megfigyelhető struktúrák változékonysága sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk.”
“A megfigyelt szeizmikus hullámok útjától függően a belső mag a folyékonytól a pépig és a lágy és a kemény vasötvözetekig sokféle tulajdonságot mutat.”
Vannak még hiányosságok, amelyeket pótolni kell. A kutatók például nem tudják, hogy ez a pép milyen mértékben mozog. Az adatokban is vannak eltérések, például néhány szeizmikus út Chile és Kína között nem mutatja ugyanezt a kásás hatást.
Butler szerint termodinamikai modellekre lenne szükség ahhoz, hogy kiderítsük, hogyan mozog ez a zavaros magszerkezet, és több számítógépes erőforrás kellene a szerkezet nagyobb felbontású megfigyeléséhez.
De ha mégis így van, akkor Butler szerint ezek az 5500 Celsius fok körülire becsült kásás régiók hatással lehetnek a Föld mágneses mezőjére.
“Érdekes lesz összehasonlítani e szeizmikus struktúrák elhelyezkedését a Föld geomágneses mezejének összefüggésében,” – mondta.
“Türelmesen várjuk az új földrengés szeizmikus adatokat, amelyek megfelelnek a belső mag vizsgálatára vonatkozó szigorú követelményeknek.”
Forrás: ÚjVilágtudat
