“A Covid miatt szükség volt az emberek manipulálására” – kimondták a kimondhatatlant?
A kormányok mindent bevetettek, hogy valamilyen kívánt irányba tereljék az emberek döntéseit, ám a koronavírus-járvány miatt.
Tulajdonképpen megtették a végső beismerést, hogy egy nagy globális társadalmi manipuláció zajlott!
Ravi Gurumurthy, a Behavioral Insights Team (BIT) viselkedéskutató műhely vezető munkatársa mindent bevallott.
Léteznek olyan szervezetek, intézmények a világon, melyeknek célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett megmaradjon a döntési szabadságuk.
A brit üzleti lap szerzőjének egyik példája az effajta noszogatásra, amikor automatikussá teszik az emberek nyugdíjjogosultságát, ami gyengéden arra sarkallja őket, hogy éljenek a nyugdíj lehetőségével…
Vagy amikor egy kormányzati szervezet levélben arról informál bizonyos csoportokat, hogy a legtöbb ember befizeti az adóját, amivel indirekten jelzik, hogy ha kulturált embernek tarják magukat, akkor nekik is ezt kellene tenniük.
Ennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, milyen az, amikor a viselkedéstudomány teljes fegyverzetben lép színre annak érdekében, hogy lényeges változásokat érjen el az emberek napi megszokott tevékenységében – véli a brit üzleti lap szerzője.
A kiindulópontról kilométereket írtak a médiában:
A vírus elleni legjobb védekezés az oltás beadatása mellett a megszokott, mindennapi viselkedésünk megváltoztatása.
Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, maradjunk otthon.
Az Egyesült Királyságban különösen nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra.
A viselkedéstudomány minden eszközét bedobták az ösztönzőktől a közösségi média felhasználásának megtervezéséig. Más országokban, például Dél-Koreában azt az alapelvet követték, hogy könnyebbé kell tenni az embereknek az új szabályok követését.
A tengerparti üdülőhelyek a jegy árában foglaltan tesztelték az érkezőket, és úgy rendezték el például a nyugágyakat, hogy kellő távolságban legyenek egymástól.
Bangladesben ingyen osztogatták a maszkokat a mecsetekben, a piacokon és, jutott belőlük közvetlenül a háztartásoknak is.
A promóciós videók és más tájékoztatóanyagok tartalmazták a vallási vezetők ajánlásait is. Nyilvános helyeken egészségügyi dolgozók figyelmeztették az embereket a helyes viselkedésre.
Egy hatszáz falura, összesen 340 ezer emberre kiterjedő vizsgálat azt találta, hogy a védekezési kommunikációval meghintett helyeken az emberek 42 százaléka hordott maszkot, míg máshol csak 13 százalék volt ez az arány.
Vagyis lényegében beismerés ez az egész.
Beismerés arról, hogy a covid kirobbanását követően valóban végbement egyfajta globális társadalmi kísérlet.
Emberek százmillióinak, sőt, milliárdjainak a döntéseit, a tudatát befolyásolták, sokszor a tömeg tudta nélkül.
