15 éves zseni állítja: Hawking tévedett, Isten létezik és be is tudja bizonyítani

William Maillis a küszöbén van annak, hogy bizonyítja a Teremtő létezését?

Négy évvel ezelőtt a fiatal indigógyerek – öt éves korától csodagyereknek titulálták – a floridai Saint Petersburg College-ban végzett, és a DélFloridai Egyetemen készült továbbtanulni, mondta egy helyi lapnak adott interjújában.

Két évvel ezelőtt az upsocl.com webhely egy cikket szentelt William Maillisnek, melynek címe: “A 13 éves zseni megpróbálja bebizonyítani, hogy Stephen Hawking téved. Azt állítja, hogy Isten létezik.”

“Az ateisták ilyenkor azt próbálják mondani, hogy nincs Isten, pedig valójában több hitre van szükség ahhoz, hogy elhiggyék, hogy nincs Isten, mint elhinni, hogy van Isten.”

A zseniális William Maillis kategorikus volt, amikor megpróbálta megmagyarázni, miért tévedett Stephen Hawking, mint minden más ateista.

Ez a 15 éves indigógyerek, aki már végzett az egyetemen, asztrofizikusnak tanul, hogy bebizonyítsa Isten létezését, érveit Hawking munkájára alapozva.

Ily módon részt vesz a tudomány és a vallás örök vitájában. A folyamat során azonban leértékeli bolygónk egyik utolsó zsenijét. Valójában személyes meggyőződése mellett Maillis tudományos érvekkel magyarázza, miért állította mindezt.

“Az első ital a természettudomány poharából ateistává tesz, de a pohár alján Isten vár rád. Nos, az ateisták megpróbálják azt mondani, hogy nincs Isten, holott valójában több hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, hogy nincs Isten, mint elhinni, hogy van Isten.”

Mert sokkal értelmesebb, hogy valami létrehozta az univerzumot, mint az, hogy az univerzum teremtette magát.

“Több hit kell ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy az univerzum önmagától jött létre, mint azt mondani, hogy valami más hozta létre az univerzumot, mert ennek több értelme van,” – magyarázza.

“Mindent játékszerűvé varázsolt,” – mondta az apja. A YouTube-on közzétett videójában büszkesége látható, amikor négy évesen egyenleteket old meg, és ugyanebben a korban magyarázza a Marson lévő élet hiányát.

Az Ohio Egyetem pszichológusa, Joan Rutzac, aki Williammel dolgozott, azt mondta, hogy hozzá hasonló gyerekek tízmillióból egyszer születnek, és veleszületett hajlamuk van az altruizmusra.

“A zsenik hajlamosak jót tenni. Az emberiség tágabb képére összpontosítanak.” S mint rámutat, az egyik legnagyobb akadály, amivel útjuk során találkoznak, hogy az alap- és középfokú végzettség nem elégíti ki erős elméjüket, elidegenedettnek érzik magukat társaiktól.

A főiskola “sokkal jobb helynek tűnik a csodagyerekek számára. Az emberek elfogadják. Több közös vonásuk van a nyolcéves zsenivel, mint társaikkal.”

De leginkább az űr iránt érdeklődik. Augusztusban fizikát kezd tanulni, hogy később – a nem is olyan távoli jövőben – asztrofizikai pályára léphessen, és a NASA-nál dolgozhasson.

“Az a célom, hogy 18 éves koromig megszerezzem a doktori fokozatomat,” – mondja. Még konkrét tervei is vannak arra vonatkozóan, hogyan fogja felhasználni tudását:

A tudományon keresztül szeretném bizonyítani Isten létezését, hogy a világ megismerje az igazságot.”
Williamnek még saját elmélete is van, amely szerint az ateizmus éppúgy a hiten alapul, mint a vallás, és hogy az univerzum nagyobb valószínűséggel egy magasabb hatalom teremtménye, mintsem véletlen.

“A tudomány és a vallás nem különbözik egymástól,” – mondja.

“A tudomány a világ magyarázatának eszköze”

-tette hozzá.