Magyar papok és lelkészek nyilvánosan beszéltek arról a hívőknek, hogy Kárpátalja visszakerülhet Magyarországhoz, miután Kijev elesik.
Kárpátalja, amely a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint 156 ezer – ma a becslések szerint már jó ha 100 ezer – magyar otthona, az elmúlt 120 év geopolitikai játszmái során volt az Osztrák–Magyar Monarchia, majd Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió része, míg 1991-ben az újonnan megalakult Ukrajna legnyugatibb tartománya lett.
A New York Times beszámolója szerint már az oroszok elleni háború előtt is kellemes nosztalgiával gondoltak az ottani magyarok a Trianon előtti időkre.
Mára azonban a helyi magyarság megkérdőjelezhető lojalitása a magyar kormány ellentmondásos hozzáállásával Ukrajnához és az orosz invázióhoz az ukránok növekvő aggodalmát eredményezi Kárpátalja jövőjével kapcsolatban.
A feszültségek növekedését a New York Times Orbán Viktor politikájának tulajdonítja, amelynek fontos eleme a külhoni magyaroknak nyújtott állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezések.
A mélypontot a magyar–ukrán kapcsolatokban a 2017-es oktatási törvény jelentette, amely korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát az állami iskolákban.
Az intézkedés elsősorban a kelet-ukrán területeken ma is a többség által beszélt orosz nyelv visszaszorítása érdekében történt, de a magyart is érintette, és a törvényt az alkotmányos jogok tisztességtelen megsértésének tekintették a helyiek.
A New York Times ezt követően súlyos állítást tesz névtelenül nyilatkozó ukránokra hivatkozva, amely szerint
A MAGYAR PAPOK ÉS LELKÉSZEK NYILVÁNOSAN BESZÉLTEK ARRÓL A HÍVŐKNEK, HOGY KÁRPÁTALJA VISSZAKERÜLHET MAGYARORSZÁGHOZ, MIUTÁN KIJEV ELESIK.
Erre azonban semmilyen bizonyítékuk nincs.
Nem egyediek azonban a magyarok elleni provokációk sem, amelyek száma főleg a Krím 2014-es annexiója óta növekedett meg.
Ungváron például szélsőjobboldali nacionalisták vonultak föl, és azt skandálták, hogy „Késhegyre a magyarokkal!”
