Világkatasztrófát jelezhet hogy egyre hosszabbak a földi nappalok: a tudósok sem teljesen értik
Rejtély, miért egyre hosszabbak a nappalok, de van a tudósok előtt egy lehetséges válasz, ami akár az emberi civilizáció végét is jelentheti.
Hamarosan jön az “utolsó nap a Földön”?
Baj van, és senki nem tudja egyelőre a tudósok közül hogy mekkora, csak hogy van.
A Földön egyre hosszabbak a nappalik, a jelenség oka pedig aggastó lehet hogyha igaz az amit a tudósok állítanak.
Egyre hosszabbá válnak a napok a Földön, de egyelőre senki sem tudja tudományosan megmagyarázni, hogy miért történik ez.
Közben viszont alig több mint egy hónappal ezelőtt regisztrálták a legrövidebb napot a mérések óta.
Az már régóta ismert, hogy a Föld forgási sebessége nem teljesen állandó, tehát a teljes körbefordulás nem mindig pontosan 24 órát vesz igénybe.
A napok tehát általában hosszabbak vagy rövidebbek ennél, de csupán néhány mikroszekundummal (a másodperc egy milliomod része).
A forgás sebességét a Hold és a Föld tömegeloszlása is befolyásolja, a teljes körbefordulás pontos idejének meghatározását pedig az atomórák és a pulzárok teszik lehetővé.
A napjaink egyébként 2020-ig fokozatosan rövidültek, azóta viszont egyre hosszabbak.
A forgás gyorsulásának folyamata tehát egyszer csak megfordult, és jelenleg senki sem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni a jelenségre.
Volt azonban valami, ami még ennél is furcsább:
Annak ellenére, hogy a napok 2 éve egyre hosszabbak, 2022. június 29-e volt a legrövidebb nap az elmúlt 50 évben – írta meg az IFLScience.
Mindenesetre van néhány lehetséges magyarázat arra, hogy miért változhat idővel a napok hossza.
A Föld és a Hold közötti kölcsönhatás – amely az árapály jelenségéért felelős – lassan kimeríti a rendszert, és a Föld fokozatos lelassulásához vezet.
A dinoszauruszok korában ugyanis még nagyjából fél órával rövidebbek voltak a napok. A tudósok arra számítanak, hogy hosszú távon a Marsénál is lassabb lesz a Föld forgása – a Marson jelenleg 24 óra, 37 perc és 22 másodperc hosszú egy nap.
A korábbi gyorsulás magyarázható azzal is, hogy drasztikus ütemben olvadt a sarkvidékek jege. 1972 és 2020 között átlagosan 3 milliszekundummal lettek rövidebben a napjaink.
Befolyásolhatják továbbá a napok hosszát a földrengések – amelyek átalakíthatják a bolygó tömegeloszlását –, sőt még az időjárás-változások és az Egyenlítő közelében lezúduló nagy esők is.
Ez utóbbi azért aggasztó, mert a bolygónk és annak klímája egyre inkább elmegy ebbe a szélsőséges irányba.
Vagyis ha igazuk van a tudósoknak, világkatasztrófa fog fellépni idővel, egy nagyon lassú, de pusztító folyamat, ami idővel élhetetlenné is teszi egyúttal a Földet.
Ám ha a Földet gyorsító és lassító összes ismert hatást összeadjuk, még akkor sem kapjuk meg a magyarázatot a legutóbbi megfigyelésekre.
Tehát valami más is van a háttérben – csak egyelőre még nem tudni, hogy micsoda.
