Bizonyíték ősi génmódosításra: Genetikai kísérletek Atlantisz idején, ki és mikor hozott létre minket?
A fajok mégsem az evolúció következményeként jöttek létre?
Olyan bizonyíték merült fel, ami teljesen átírhatja az emberiség létrejöttének történelmét.
A tudósok kiszámították, hogy egy 12 típusú 288 aminosavból álló fehérjemolekula szekvencia 10³⁰⁰-on különböző kombinációban jelenhet meg
véletlenszerűen.
A matematika szerint az 1 a 10⁵⁰-ből valószínűségét nullának tekintjük. Sőt, itt is figyelembe kell venni, hogy a természetnek legyen elegendő ideje az összes lehetőség átválogatására és a legjobb kiválasztására.
Nem volt emberi evolúció?
Még ha egy fehérjében lévő aminosavak számát 20-ra csökkentik is, az ilyen fehérje szintéziséhez szükséges kombinációk száma 10¹⁸ lesz, ami egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Föld 4,5 milliárd éve alatt eddig eltelt másodpercek száma (1,42×10¹⁷ mp).
Így az evolúciónak egyszerűen nem volt ideje az aminosav-kombinációkkal végzett ilyen manipulációkra.
Ugyanez vonatkozik a DNS-ben lévő nukleotidszekvenciára is.
A fehérjét irányító DNS-lánc több ezer 4 típusú nukleotidot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ezer nukleotidból álló sorozat 4¹⁰⁰⁰ változatban felépíthető, és ez a szám felfoghatatlan.
A DNS-molekula rendkívül rendezett és összetett, és a legkisebb véletlenszerű változások helyrehozhatatlan károkat okoznak benne. Bármilyen mutáció a gének munkájának meghibásodását okozza, ami nem vezet a faj javulásához, hanem fordítva.
Amikor új sejtek keletkeznek, testünk lemásolja a régi sejtek DNS-ét. Ezért a mutációk következtében új információ nem kerülhet a DNS-molekulába.
A genetikai információkért felelős DNS-struktúrák megsérülhetnek, elveszhetnek, vagy megváltoztathatják a molekulák elrendeződését, de ahhoz, hogy egy ilyen mutáció átöröklődjön a következő generációkra, pontosan a csírasejtekben kell bekövetkeznie a változásoknak.
Például egy természetes tényezők hatására mutálódott személy megváltozhat, de ez nem száll át a következő generációra.
Charles Darwin korától napjainkig egyetlen olyan eset sem fordult elő, amikor a természetes szelekció révén egyik faj egy másikká alakult volna át.
A genetika fejlődésével egyre nyilvánvalóbbá válik a mesterséges génbeavatkozás ténye az emberi populációban.
A tudomány papjai nem találtak ki jobbat, mint azt mondani, hogy a Földön nincsenek fajok, mert a genom 99,9%-a minden ember esetében egyforma. Tekintve, hogy egy embernek 3 milliárd bázispárja van, annak 0,1%-a 3 millió egyedi különbség a gének nukleotidszekvenciáiban, és ez nagyon sok.
Van egy tanulmány, amikor a tudósok összehasonlították a modern ember és a neandervölgyi génjeit, és mindössze 78 nukleotid szubsztitúciót találtak.
Ezeket a helyettesítéseket szelektíven hajtották végre a genom egy bizonyos részében, ami befolyásolta az ember megjelenését, látását és egyéb tulajdonságait.
Ugyanakkor 5 génben pontonként, szelektíven és egyenlőtlenül történtek ilyen szubsztitúciók a genomban, ami jelzi a változások mesterséges voltát.
Bábel tornya bibliai eseménye valós volt?
Az alternatív történelem szerint az ilyen helyettesítéseket az “istenek” hajtották végre, akik uralták ezt a világot.
Hogy uralják népüket, nyelvek szerint osztották fel őket, ami éppen a Bábel tornyáról szóló bibliai történet alapjául szolgált.
Az “Ószövetség” szerint az emberek felépítették a világ legmagasabb tornyát, ami a mennybe ért, de Isten úgy döntött, hogy ezt megakadályozza, és elválasztotta őket egymástól, különböző nyelveket adva nekik.
Tudományos bizonyítékok is vannak erre a mítoszra. Nemrég a tudósok felfedeztek egy beszédért felelős gént, és kiderült, hogy ez nem a Homo Sapiens őseinek, a neandervölgyieknek az öröksége, ami létrejöttének mesterséges természetét bizonyítja.
A modern géntechnológia fejlődése bizonyítja, hogy az ilyen változások nem pusztán a fantázia szüleményei.
Ma a tudósok olyan transzgenikus állatokat hoznak létre, amelyekbe más szervezetek génjeit ültették be.
A CRISPR-Cas9 genetikai olló technológia kifejlesztésével az ilyen módosítások hagyományos laboratóriumokban is elvégezhetők.
Ennek a technológiának az a lényege, hogy a szerkesztett szervezetbe egy speciális enzimet juttatnak be, amely a kutatók által programozott szerkezetű
DNS-szelvényeket vágja le célzottan.
A sejt, felismerve ezt a vágást, mint sérülést, megpróbálja kijavítani, de ezekkel a változtatásokkal már megtörtént.
Így a kutatók egy genetikailag módosított szervezethez jutnak, és hogy ez a módosulás a következő generációkban rögzüljön, csírasejtek szintjén hajtanak végre ilyen változtatásokat.
De DNS-szinten még progresszívebb változások is végrehajthatók a hullámgenetika szintjén. Ez a módszer magában foglalja a DNS módosítását információs szinten.
Ezt Jian Kanzhen kínai biológus tanulmányozta még 1974-ben. Az általa megalkotott berendezés segítségével képes volt a vizsgált objektum DNS-információit kódolni és egy másiknak elküldeni. Az egyik kísérletben a dinnye információs mezőjével hatott csíráztatott
uborkamagokra.
A kinőtt uborka magjai dinnye ízűek voltak. Ezenkívül a genom ilyen változásai nemzedékről nemzedékre továbbíthatók.
Kanzhen egy kísérletet is végzett, amelynek során 500 csirke tojást befolyásolt egy kacsa információs mezőjével.
Ennek eredményeként megjelentek a kacsatulajdonságokkal rendelkező tyúkok: úszóhártyás lábuk, kacsafej formájuk és szemelrendezésük volt.
Már most is zajlik az emberi faj génmódosítása
Itt meg kell jegyezni, hogy a genetika területén elért eredményeket és kísérleteket zárt laborokban és kutatóintézetekben végzik.
Ezek közül csak néhányat tudunk áttekinteni, amelyek valamiért ismertté váltak.
Így 2018 végén He Jiankui professzor bejelentette az első génmódosított gyermekek születését Kínában.
Az ikerlányok genomjában CRISPR/Cas9 genetikai ollóval végeztek változtatást.
Ez nem elszigetelt eset az emberi genetika módosítását illetően, amit az is bizonyít, hogy 2022-ben a WHO új irányelveket adott ki az emberi genom szerkesztésére vonatkozóan.
Ha ilyen nyíltan beszélnek róla, akkor valaki szorgalmasan és kitartóan dolgozik rajta, és nem ismerjük indítékait, céljait.
Forrás: ÚjVilágtudat
