Furin-hasítóhely: végső bizonyíték arra, hogy a covid mesterséges biofegyver?
Robbant a bomba, földcsuszamlás szerű bejelentések sora várható. Kitálaltak a Vuhanban valójában folyó dolgokról.
“Itt semmi sem a véletlen műve volt.”?
Az egész úgy kezdődött, hogy egy szabadúszó újságíró (James Tobias) közérdekű adatigényléssel élt, hogy megtudja, milyen szakmai egyeztetés előzte meg a SARS-CoV-2 vírus eredetéről szóló első komolyabb, azóta is legbefolyásosabb tanulmány elkészültét
(The proximal origin of SARS-CoV-2, Nature Medicine folyóirat, 2020. március 17.).
E tanulmány alapján terjedt el ugyanis rögtön a világjárvány elején az az álláspont, hogy a vírus természetes eredetű, és spontán módon „ugrott át” állatról emberre.
Az érintett szakértők egyaránt lehetségesnek tartották az állati és a mesterséges eredetet is.
Egy ponton még abban is egyetértettek, hogy a vírus szerkezetének utólagos vizsgálatával nem eldönthető, hogy melyik verzió igaz, mivel ránézésre a két végeredmény ugyanolyannak fog mutatkozni.
Emellett az elhíresült vuhani laboratórium biztonsági protokolljairól szólva „vadnyugati állapotokat” emlegettek.
Matt Ridley úgy fogalmazott, hogy kezdetben azért nem hitte el ő sem, hogy emberi kéz is lehet a világjárvány kitörésében, mert biztos volt benne, hogy nem tart még itt a tudomány, de a könyve írásakor megdöbbenve értesült a vírusokkal kapcsolatos modern laboratóriumi kísérletek típusairól és eredményeiről, ezért ma már nem veti el ő sem ezt a lehetőséget.
Számára az a leggyanúsabb, hogy milyen gyorsan terjedt át emberről emberre e kórokozó. Mert olyan van, hogy egy állati vírus megfertőz embert is, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy emberről emberre is képes terjedni.
Ahhoz hordoznia kell egy olyan ún. furin-hasítóhelyet is, amely képes ennyire megnövelni a megbetegítőképességét.
Egy efféle mutáció természetes létrejötte viszont hosszú folyamat, nem néhány hét, ahogy az állítólag a vuhani állatpiac körül történt.
Szinte szóról szóra ugyanígy érvelt tavaly márciusban Robert Redfield virológus is, aki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ vezetője volt a világjárvány kirobbanása idején.
Fontos különbséget tenni a laborszökevény-elméletek típusai között – legalább kétféle szempont szerint. Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy egy kínai laborból szabadult el a pandémiát okozó vírus, és vannak, aki szerint ezt az eshetőséget sem lehet jelen tudásunk alapján kizárni.
Ez két eltérő álláspont.
A másik fontos határvonal azok között húzódik, akik szerint Kína szándékosan engedett rá a világra egy gyilkos járványt, és akik szerint laboratóriumi baleset történt, amelyet utóbb próbáltak eltussolni.
A tudományos közösség „renitensei” nem a legvadabb konteókat támogatják, hanem mindkét esetben a második verziót: nem zárható ki, hogy baleset történt Kínában. (Az óvatlanságot még a legújabb botránykönyv szerzője sem vitatja.)