Egyes gének a halál után “kapcsolnak be”: a halál nem a vég, hanem valaminek a kezdete?
Megdöbbentő kutatási eredmények sugallják, hogy a halálunkkal a testünk bár elpusztul, de mi, a tudatunk valamilyen új formában élhet tovább.
Halál utáni gének lehetnek a túlvilág bizonyítéka
Mi lehet az oka, hogy egyes gének átíródása fokozódik a halál után 24, sőt 48 óra elteltével?
A thanatotranszkriptomika új tudománya segíthet többek között a szervátültetések sikeresebb elvégzésében, az iszkémiás szívbetegség gyógyításában vagy az igazságügyi orvostani munkában.
A halál beálltának megállapítása után a test egyes részei még egy-két napig életben vannak, ezt sugallják a legfrissebb állatkísérletes eredmények, miszerint sok gén aktivitása egyenesen fokozódik a halál utáni 24, 48 sőt 96 óra elteltével.
A kísérletes eredmények egyelőre csak egér és zebrahal vizsgálatából származnak, de sok jel utal arra, hogy egyes gének az emberek halála után is aktívak maradnak, írja a thanatotranszkriptomika új tudományáról beszámoló New Scientist-cikkben Anna Williams
-írja a Medicalonline.
A felfedezésnek különböző tudományterületek láthatják a hasznát, így pl. javulhat a szervtranszplantáció biztonságossága, illetve a patológusok képesek lehetnek a halál idejének sokkal pontosabb megállapítására.
A Seattle-i University of Washington kutatói, Peter A. Noble mikrobiológus és csapata egerek és zebrahalak szerveinek génaktivitását vizsgálták közvetlenül a halál beálltakor, valamint rendszeres időközönként a következő négy napban a jelen lévő mRNS mennyiségének meghatározásával.
Egyértelműek az eredményeik:
Ezek a génaktiválódások nem véletlenszerűen következnek be.
Több száz különböző funkciójú gén ébredt fel közvetlenül a halál után.
A bekapcsolódó gének között voltak olyanok, amelyek az embrionális fejlődést irányítják – ezek általában a születés után kikapcsolódnak –, illetve olyanok is, amelyeket korábban tumorkialakuláshoz kötöttek.
Az agyban fészkelő lélek a halál után “kipárolog” belőlünk?
Szorosan ehhez kapcsolódik az egyik utóbbi években felállított legnagyobb port kavart elmélet, mely a Nobel-díjas tudóshoz, Roger Penrose-hoz és kollégájához, David Hameroffhoz kapcsolódik.
Ők ugyanis azt állítják, hogy a kvantumfizikai bizonyítékok adhatják meg a választ a túlvilág kérdésére.
Szerintük ugyanis az agyban található mirkotubulusoknak nevezett struktúrák több dimenziós kvantumfolyadékot tárolnak, melyek a halál pillanatában információként szabadulnak fel.
Ez maga a lélek, a tudatunk, ami azzá tesz minket, mint amik vagyunk és ez a több dimenzió információ energiává alakul, majd a tudósok állítása szerint az univerzummal egyesül, ahonnan eredendően származik.
Agyi jelek a klinikai halál állapotában
Egy 87 éves férfinek éppen az agyát szkennelték, amikor váratlanul szívrohamot kapott és elhunyt.
A felmérés így rögzíteni tudta az agy által termelt utolsó elektromos jeleket, és a szakértők következtetéseket tudnak levonni arról, hogy milyen folyamatok mentek végbe az agyban a halál közeli pillanatban.
Mint kiderült, a szívrohamot megelőző 15 másodpercben az EEG nagyfrekvenciájú agyhullámokat észlelt.
Dr. Ajmal Zemmar, az esettel foglalkozó tanulmány szerzője így nyilatkozott a következtetésekről:
„Nagyon nehéz egyetlen eset alapján állításokat tenni, de úgy gondoljuk, hogy közvetlenül a halál előtt és közvetlenül a szív leállása után olyan jeleket észlelünk, mint amilyenek az egészséges embernél történnek, amikor álmodik, emlékezik vagy meditál.”
