Magyar parasztok százezreit rabolta ki a magyar állam: így zajlott az önfenntartás felszámolása
Erről bezzeg nem beszél a mainstream média, pedig erről minden magyarnak tudnia kellene, hogyan lehetetlenítették el és semmizték ki a magyar parasztságot, akik az egész országot művelték és etették, csak hogy a multik később megvethessék a lábukat…
Bő másfél évtizedig folyt hazánkban a földtulajdon kollektivizálása: verés, testi és lelki megaláztatás, kuláklisták, megbélyegzés, sarc.
Egy érintett a tatárjárásra utalva magyar dúlásnak nevezte, miközben a propaganda önkéntes alapon működő sikertörténetként tálalta az úgynevezett téeszesítés véres gyakorlatát
-írja a 24.hu is egy 2020-as cikkében.
Nagyon evés szó esik arról manapság, hogyan semmizték ki a magyar paraszti réteget, azt a közösséget, mely a leginkább összetartó volt és mely gond nélkül élelmezi tudta az ország lakosságát, de egyes becslések szerint akkoriban akár 15-20 millió embert is el tudtunk volna látni a magyar mezőgazdaság segítségével.
Több lépcsőben és fronton estek neki a magyar parasztságnak.
Egy bő másfél évtizeden át elhúzódó folyamatról beszélünk, aminek célja volt a magántulajdon elen indított harc.
Mindent államosítottak, a bányákat, gyárakat, üzemeket, és a parasztság állt ennek a folyamatnak a lezárásának az útjában.
Ők voltak az utolsó magántulajdonnal rendelkező csoport.
A paraszti tulajdon – a termőföldtől a vetőgépeken keresztül az utolsó tehénig – kollektivizálása, a paraszti társadalom szétzúzása változó intenzitással folyó, bő másfél évtizedig húzódó erőszakos folyamat volt: amit a moszkoviták megkezdtek 1945-ben, azt Kádár János fejezte be 1961-ben.
A közben elszenvedett traumákról a rendszerváltásig hallgatni kellett, sőt a propaganda önkéntes alapon működő sikertörténetként tálalta az úgynevezett téeszesítés véres gyakorlatát.
A téma máig kibeszéletlen, és az új generációk számára jobbára ismeretlen.
A „magyar dúlás” nem valamiféle hatásvadász túlzás, egy Fejér megyei parasztember írta le 1960-ban kelt panaszlevelében, amelyben a téeszesítési kampányt a tatár és a török hordák pusztításához, kegyetlenségéhez mérte.
Ma már tudjuk, mi is történt pontosan és hogyan vették el a parasztok utolsó magántulajdonait is.
A parasztság eltüntetése azóta egy új értelmezés szerint azért is lehetett szükséges, hogy a későbbiekben ide betelepülő, majd mindent leuraló multik és világkorporációk megvethessék a lábukat hazánkban.
Ma ők “etetnek” mindenkit, monopolizálták az élelmezés jogát, kicsavarva a kisember kezéből az önfenntartás lehetőségét.
Nekik az a jó, ha egy gyerekként kezelhető, tőlük függő magát ellátni nem képes éhes tömeget uralnak a termékeiken és a gazdaságon keresztül…
De erről még ugyebár ma sem “illik” beszélni…
