Élet lehet egy 40 fényévnyire talált bolygón: döbbenetes felfedezést jelentettek be
Brittany Miles, az Arizonai Egyetem munkatársa által vezetett csillagászcsoport a NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével elemezte azt a bolygót, mely két csillag körül kering mintegy 235,2 billió kilométerre, a Corvus csillagkép irányában.
A The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csapat a gázóriás felszínén kavargó szilikátfelhőkből álló óriási szemcsés porviharokat fedezett fel.
Ezekben víz, metánnal, szén-monoxid és szén-dioxid volt kimutatható.
A felfedezés pedig azért is számít rendkívülinek, mert a NASA szerint ez a legnagyobb számú molekula, melyet valaha egyszerre egy Naprendszeren kívüli bolygón azonosítottak.
A VHS 1256 b névre keresztelt bolygót először 2015-ben észlelte a chilei Vista teleszkóp.
Az exobolygó egy “szuper-Jupiter” gázóriás, mely körülbelül 12-18-szor akkora, mint a mi Jupiterünk.
A bolygón egy nap 22 órából áll, a nap folyamán pedig folyamatosan kavarognak a szilikátfelhők a felszínen, melyek a hőmérséklet csökkenése és emelkedése nyomán akár 1500 fokig is melegedhetnek.
Nem ez az első eset, hogy vizet mutattak ki exobolygók légkörében:
Korábban már több exobolygó kémiai összetételében bukkantak vízgőzre, melyek közül több is a Naprendszerünk lakható zónájában található.
Sőt, valójában az általunk ismert exobolygók több mint egynegyedének felszínén lehet víz.
Visszatérve a most felfedezett égitesthez:
A furcsa, már-már életellenes körülmények és hőmérsékleti viszonyok ellenére is lehetségesnek tartják azt, hogy élet lehet rajta.
Sokak szerint ugyanis nem csak szénalapú és klasszikus értelemben vett életformák létezhetnek.
