15 hónapra tűnhet el a Nap, elpusztítva a világ civilizációk nagy részét
Döbbenetes ősi kataklizma következhet be újra?
Hamarosan egy olyan kataklizma ismétlődhet meg, melynek következtében korábban a világ 15 hónapon át nem látta a Napot?
A tudósok megdöbbentő ősi katasztrófa nyomait tárták fel ami tömeges kihalásokat és teljes civilizációk eltűnését okozta.
Egyes jelentések szerint ez a jövőben újra megismétlődhet, a folyamat pedig akár napjainkban is bekövetkezhet.
Egy ősi kataklizma és 15 hónapon át tartó sötétség
Ennek az éghajlati anomáliának messzemenő következményei voltak: a terméskiesések, az éhínség és a társadalmi felfordulás vált a korszak jellemzőjévé.
Az ókori írott források is megőrizték a Kr.u. 6. századi megmagyarázhatatlan nagyszabású kataklizmák bizonyítékait. A német szerzetesek a következő sorokban írták le:
Efezusi János is leírta írásaiban “a Nap távozását az égről”. Elmondása szerint ez a nap kellős közepén történt.
Az eget fekete köd borította. Ez a fátyol nem engedte, hogy se a nap, se a csillagok, se a Hold megjelenjen az égbolton. Ezen események miatt szörnyű éhínség várt egész Európára.
A kis jégkorszak egyik fő oka a vulkánkitörések sorozata volt, amely i.sz. 536 körül történt. Ezeknek a kitöréseknek a pontos helye még mindig vita tárgya a tudósok között, de úgy vélik, hogy Észak-Amerikából és a trópusokról származtak.
A hatalmas kitörések nagy mennyiségű hamut és gázt juttattak a légkörbe, blokkolva a napsugárzást és gyengítve a napfényt. Ez a jelenség a globális hőmérséklet csökkenéséhez és elhúzódó lehűléshez vezetett.
A késő antik kis jégkorszak okozta éghajlatváltozást különböző kontinenseken figyelték meg és dokumentálták az emberek.
A bizánci történész, Prokopiosz egy titokzatos “porfüggönyről” írt, amely eltakarta a Napot, és egy évnyi sötétséget okozott i.sz. 536-ban.
Az egész világ sötétségbe borult
Mitilénei Zakariás jelezte a katasztrófa események pontos dátumát:
“Március 24-én a Nap a nap kellős közepén eltűnt, és csak a következő év június 24-én tért vissza. Szeptember elején érkezett a hó régiónkra, és májusig feküdt. A fagyok hihetetlenek voltak. Sokan meghaltak a hidegben, de többen az emberi gonosz tettek miatt.”
Hasonló történetek találhatók kínai, ír és közel-keleti történelmi feljegyzésekben, amelyek szokatlan időjárási mintákat, terméskieséseket és éhínségeket írnak le.
“A sötétség után soha nem látott szárazság következett. A folyók és tavak kiszáradtak. Az emberek szomjan és soha nem látott betegségekben haltak meg.
A túlélés érdekében a gyerekek az apákat, az apák pedig a feleségeket ették. A lakosság több mint 80%-a meghalt Hszian tartományban.
Elégették őket, hogy melegen maradjanak, és túléljék a szárazságot követő telet.”
Hasonló bizonyítékokat nem csak írott források őriztek meg, hanem a világ népeinek verbális mítoszai és hagyományai is. Így az 1500 éve kialudt Napot Ausztrália, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia és az arab országok lakóinak legendái is említik.
Az egész világ tanúja volt ennek a katasztrófának. De mi lehet az oka ezeknek az ijesztő eseményeknek?
Újra eltűnhet a Nap az égről?
Egyesek szerint újra megismétlődhet ez az egész, méghozzá ha nincs szerencsénk, akár a mi életünkben.
A jelenség okozója ugyanis egy brutális vulkáni aktivitás.
Egyre aktívabb jeleket mutat ugyanis az úgynevezett Tűzgyűrű, mely mentén valamennyi földrengés kipattan és a legtöbb vulkán aktivitása szintén ehhez kapcsolódik.
A tűzgyűrű elméletben nyugalmasabb és aktívabb időszakokon esik át.
Ha újra aktivizálódna, akkor előfordulhatna sorozatos vulkáni aktivitás, vagy akár kitörés is.
Mások szerint a felmelegedő időjárás is hatással van valamilyen módon arra, hogy a Föld egyfajta védelmi mechanizmusként előidézze ezeket a folyamatokat.
A folyamat végén ugyebár a vulkánkitörések hatására por és hamuréteg kerül a légkörbe, ami több hónapra, vagy akár egy évre is eltakarhatja a Napot a világ valamennyi táján.
Ha egy ilyen esemény bekövetkezne, a a jelenlegi civilizációk nagy részét magával rántaná.
Globális éhínséget és egyéb katasztrófákat előidézve.
Lényegében az emberi populáció nagy mértékű lecsökkenését eredményezve.
A kérdés csak az, hogy vajon mennyi időnk van még addig.