Lelepleződött a piramisok végső titka? Ezt még a tudósok sem gondolták
Mindent kidobhatunk, amit eddig tudtunk az egyiptomi piramisok eredetéről?
A piramisok építésének rejtélye
A piramisok megépítésének titkára már régóta próbálnak rájönni a régészek, nem véletlenül.
Ez az egyik leginkább legtöbb embert foglalkoztató kérdés a múlttal kapcsolatban, mivel annyira monumentálisak és pontosan, tájolásilag és csillagászatilag, mértanilag is, hogy a piramisok mását még mai modern gépekkel is majdnem a lehetetlennel lenne egyenlő kivitelezni.
És akkoriban az ókorban nem álltak rendelkezésre a néhai építőknek ennyire modern eszközök, éppen ezért számos furcsa elmélet látott napvilágot arról, hogy akár földönkívüli segítség és technológia is közrejátszhatott a piramisok létrejöttében.
A múltban több elmélet született arról, hogyan keletkezhettek, ám úgy tűnik, egy még újabb magyarázat került elő, ami után mindent újra kell gondolnunk.
Rájöhettek, hogy készültek
A vizsgálatok alapján teljesen másként nézett ki a gízai piramisok építése idején a táj, mint most.
Hader Sheisha, a francia Aix-Marseille Egyetem kutatója úgy véli, a Gízai-fennsíkon egy kikötőt hoztak létre az egyiptomiak, így a Nílus áradásának, valamint egy csatornarendszernek köszönhetően szállíthatóvá váltak az építőelemek.
A szakemberek szerint a Hufu, Hafré és Menkauré piramisainál használt kikötő nagyjából 7 kilométerre lehetett nyugati irányban a mai Nílustól.
A csatornáknak elég mélyeknek kellett lenniük ahhoz, hogy a hatalmas kövekkel megrakott hajók ne üljenek meg a fenéken.
A kutatók a talajból vett mintákat vizsgálva olyan kőzetrétegeket találtak, amelyek megfelelnek a Nílus egyik ősi ágának.
Ez a meder a piramisok alapja felé nyúlik, ami megerősíti, hogy az egyiptomiak kihasználták a természet adta lehetőségeket a piramisok építésénél.
Az elmélet kapcsán viszont fontos kérdés, hogy miként oldották meg, hogy a víz eljusson odáig.
A vízszint Tutanhamon uralkodása után kezdett el csökkenni, egészen addig, amíg el nem érte az elmúlt 8000 év legalacsonyabb szintjét.
Erre a múmiák fogainak vizsgálata is bizonyítékot adott, amelyek száraz korszakról árulkodnak.
Földönkívüli építők?
Mindezek ellenére is sokan gondolják úgy, hogy a piramisok nem lehetnek csak és kizárólag emberek művei.
Arra ugyanis a mai napig nincsenek egyértelmű magyarázatok, csak lehetséges elméletek, hogy ezeket a több tonnás köveket hogyan tudták mozgatni.
Ráadásul a piramis viszonylag rövid időn belül épült fel a méreteihez képest, a matek pedig számos régész szerint sehogy sem jön ki.
Szintén érdekes tény, hogy a gízai piramisok közelében lévő Nagy Szfinx lábát is vízmosta rétegek nyomai borítják.
Ez pedig azt jelenti, hogy az egész területen egykor víz állhatott, jó hoszú időn keresztül.
Ezzel csak az a “gond”, hogy mindent boríthat a szfinx és a piramisok korával kapcsolatban, ugyanis akár 12 ezer évesek, vagy még régebbiek lehetnek a vízmosások nyomai alapján.
Ez viszont némileg ellent mond az egyiptomi és az egész emberi idővonalnak, mivel 12 ezer éve még aligha létezhettek olyan emberi fejlett társadalmak, melyek már ennyire összetett városokba, közösségekbe tudtak rendeződni, “ne adj Isten” piramist építeni…
A piramisok végső titka tehát még mindig nincs teljesen feltárva – vélik sokan.
Ki mit gondol?
