Példátlan hőhullámok, véget érő 4 évszak: katasztrófa vár Magyarországra
Már most sincs meg a 4 évszak – véli több szakember. Idén és jövőre a 2022-esnél is nagyobb aszályra kell készülnünk.
Vége a 4 évszaknak, jön a födi pokol Magyarországon
Súlyos aszályok várhatók.
A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
ha egy ennyire durva aszály nem is várható, már csak a mezőgazdasági fejlesztések miatt sem, de tényleg sanyarú sors vár majd a vidékre.
Az Alföld egyenes úton halad a totális elsivatagosodás felé.
Persze ez most még egy lassan végbemenő folyamat, de az évtized végére ez rendkívüli mértékben felgyorsulhat.
2050-re pedig megtörténhet az Alföld jelentős részének elsivatagosodása, a négy évszaknak pedig már évekkel ezelőtt búcsút inthettünk számos tudós szerint.
2023: enyhe tél és pokoli nyár vár ránk
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) tudósai most arra figyelmeztettek:
Visszatérőben van az El Niño éghajlati jelenség, aminek köszönhetően a hőhullámok nagyobb kiterjedésben és hosszabb ideig megmaradhatnak a Föld jelentős részén.
Ez pedig végső soron Magyarországra is jelentősen ki fog hatni.
Arra kell számítani tehát, hogy az idei, 2023-as hőhullámok hosszabb ideig tartanak majd és erőteljesebbek lesznek.
Minden bizonnyal újabb csúcshőmérsékleti rekordok dőlnek majd meg.
Ha a készülő El Niño nagy lesz, akkor 2023-ban és 2024-ben példátlan hőhullámok sorozata léphet fel, és a globális átlaghőmérséklet rekordokat dönthet meg világszerte és itt, a Kárpát-medencében is.
Vízkatasztrófával nézhet szembe Magyarország
Egy elemzés szerint a 2022-es hazau aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának.
A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.
Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert.
Összességében kijelenthető, hogy itt az ideje megkongatni a vészharangot.
2050-ig ugyanis ha Magyarország nem teszi meg a szükséges, vízmegtartó intézkedéseket, akkor komoly vízkatasztrófával fogunk szembenézni, mely több millió magyart érinteni fog.