Magyar tudós a Nobel-díj előszobájában: gyógyítani tudja a vakságot – forradalmi áttörés

Roska Botond forradalmi áttörése az egész világot ledöbbentette. Megint egy tehetséges magyar változtatja meg a világot.

Nem akárki lehet az akiek köszönhetően a vakság teljes mérétkben gyógyítható lehet majd belátható időn belül, mint egy kitartó és nagyon tehetséges magyar fiatalember, Roska Botond.

Roska Botond magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója.

A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.

„Amikor egy teljesen vak ember a terápia után rámutat egy tárgyra, az fantasztikus érzés” ű

-jelenttet ki az áttörés küöszöbén álló magyar tudós.

Olyannyira a siker küszöbén áll, hogy sok tudóstársa szerint a Nobel-díj előszobájában toporog a kutatásai által.

„Mint aki már elgyászolta a látását, azt tudom mondani, hogy ez a kezelés tele van reménnyel” – idézte korábban a New York Times azt az 58 éves vak embert, aki az általa kifejlesztet legújabb optogenetikai eljárásnak köszönhetően újra lát.

Igzaz, még csak a táérghyakat tudja kivenni, de korábban szinte semmit sme látott, teljesen vak volt.

Ez az első lépés, és reméljük, hogy felgyorsulnak az események”

– fogalmazott Roska professzor.

Az 52 éves kutatónak két évtizeddel ezelőtt támadt az az ötlete, hogy nagyon egyszerű organizmusokból, például baktériumokból vagy algákból ültessenek át a fényérzékenység kifejeződésében kulcsszerepet játszó géneket az emberi retinába.

Mint elmondta, azért algákból vagy mikrobákból, mert az emlősökben vagy egerekben legalább 20 gén kell ahhoz, hogy jó fényérzékenységet lehessen kialakítani.

„Az ötlet megvalósításához azonban az összes technológát ki kellett fejlesztenünk, mert semmink sem volt meg hozzá”, ezért telt el olyan hosszú idő a koncepció megszületése és megvalósítása között.

Ellenben napjainkra a tehcnológia és a tudás már ott tart, hogy tényleg néhány lépsére vagyunk a vakság gyógyításától.

A José-Alain Sahel és Roska Botond csapatainak együttműködésében kifejlesztett optogenetikai eljárás során a ganglionsejteket genetikailag úgy módosítják, hogy azok fényérzékeny fehérjéket, úgynevezett csatorna-rodopszinokat (channelrhodopsin) termeljenek.

„Ez az ember már sok éve volt vak, de mivel valamikor látott, a memóriája valahogy összekapcsolódott a friss jelekkel, és elkezdett megtanulni egy új nyelvet, hiszen a mostani aktivitási mintázatok nem egyeznek meg egy látó ember aktivitási mintázataival”

– magyarázta Roska.

“Nekünk is meg kell tanulnunk, hogy mi is történik valójában, és azt is, hogy a bionikus szemüveg számítógépének miként kell modifikálnia a vizuális információkat ahhoz, hogy a legjobb eredményt kapjuk. Ez a következő évek kutatása lesz.”