A világ kozmikus összefüggéseit rejthetik, és egy ősi, kódolt üzenetet az égből érkezett istenektől…?
A Föld forgástengelye és a piramisok összefüggései
Kevesen tudják, de a Föld forgástengelye miatt 4320 évenként egy másik csillagkép irányába mutat.
Jelenleg ez a csillagképp a Kisgöncöl csillagképben lévő Polaris nevű csillagra mutat, azonban az előző “ciklusban” a Sárkány csillagképben található Thuban csillagra mutatott.
Ezt megelőzően 8640 évvel a Hercules csillagkép irányába, előtte a Lant csillagkép Vega nevű csillagára, annak előtt a Hattyú csillagképbe tartozó Denebre, 17280 évvel ezelőtt pedig a Cephesus csillagkép kék óriására, az Alfirkra mutatott.
Őseink fejlett csillagászati tudással rendelkeztek, ismerték ezt a mozgást és ennek a tudásnak a birtokában üzentek is a későbbi nemzedéknek.
Sokak sejtése szerint a gízai fennsík piramisai ezért nem mások, mint egy kozmikus csillagnaptár, vagy csillagtérkép elemei.
Az Orion-öv és a kozmosz üzenete
Már egy ideje közudott tény, mert felhívták rá a figyelmet a modern kori csillagászok, hogy a három piramis elhelyezkedése az égbolt egyik legjellegzetesebb csillagképének, az Orion övében lévő három égitest, az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka nevű csillagoknak a leképezése.
Az ősi időkben az emberek üzenni akartak a jövő nemzedékeinek.
Ezt különböző tárgyakon, aranylemezeket, hatalmas kőnaptárakon is megtették, de emiatt emelték a gigászi építményeket is, mint amilyenek a piramisok.
biztosak akartak ugyanis lenni abban, hogy az ősi kozmikus üzenetük, a csillagtérkép akkor is állni fog, ha több száz nemzedék követte már egymást az időben.
Olyan megoldást választottak ezzel, ami ellen tudott állni az időnek és az enyészetnek. A piramisok különleges és időtálló jelzőtáblái egy kozmikus titoknak.
Az égi istenek lakhelyét mutatják
A piramisok egyben nem csak csillagtérképek, és a minket a múltban látogatóégi Istenek lakhelyét mutató “iránytűk”.
A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség időpontjában, napfelkeltekor, a középen lévő kis piramis, a Meritetes árnyékának a csúcsa, a Khufu piramis (Nagy Piramis) keleti oldalának egyik élén kijelöl egy pontot.
Ha ebből a pontból egyenest húzunk a Hetepheres piramis csúcsán keresztül, akkor az a keleti iránnyal szintén 28°-os szöget zár be.
A nyári napforduló idején a Hetepheres piramis árnyéka vetül a Nagy Piramisra.
Ezt követően, ahogy múlik az idő, a piramis árnyéka fokozatosan észak felé mozog, és az őszi napéjegyenlőség idején már a Meritetes piramis csúcspontjának árnyéka kertül az adott pontra.
A piramisok árnyékai tovább mozdulnak északi irányba és a téli napforduló idején már a Hanutsen piramis árnyékának csúcsa kerül az árnyékpontra. Ugyanez a folyamat visszafelé is lejátszódik, a piramisok árnyékai déli irányba mozdulnak el.
Tavaszi napéjegyenlőség idején a Meritetes, a nyári napforduló időpontjában pedig ismét a Hetepheres piramis csúcsának árnyéka látható a Nagy Piramis oldalának élén.
Megmagyarázhatatlan összefüggések
A piramisokkal kapcsolatban az a legmegdöbbentőbb, hogy a mai mainstream régészet tódósai még a korukról és mélyen hallgatnak.
Az ugyanis nem igazi, hogy csupán néhány ezer évesek, sokak szerint legalább 10-12 ezer évesnek kell lenniük.
Ez azonban alapjaiban borítaná fel, kavarná meg az emberi evolúció idővonalát is: jegyzik meg sokan.
Éppen ezért máig nem beszélnek a piramisok, a gízai fennsík valódi eredetéről és rendeltetéséről, valamint arról, hogy pontosan milyen civilizáció művei is ezek…
