Éveink vannak hátra, mielőtt “kilakoltat” minket a Föld – vagy változtatunk, vagy takarodhatunk!
Egy tömeges kihalás közepén vagyunk, az emberiség nagy része viszont csak a pénzről tud beszélni…
A bolygó mint főbérlő hamarosan kiteheti a szűrünket, az általunk kipusztított fajok érdekében.
Beindulhat a természet védekező mechanizmusa az ember ellen, cselekednünk kell!
Veszélyben a Föld, az emberiség pedig kihalhat
Kétségtelen, hogy ma egy nagyon erős, hatodik tömeges kihalás korában élünk. Ezt azonban nem vettük eddig észre, noha nyilvánvaló jelei voltak.
Az ökoszisztéma az elmúlt néhány évben elkezdett széthullani, megbomlott atápláléklánc, a gerinces élőlények közel 80%-a került a kihalás szélére, vagy már ki is halt.
A vízi élővilág kétharmada eltűnt, a maradék pedig szintén az utolsókat rúgja.
Egy az egész bolygónkat sújtó kataklizma közepén vagyunk, az emberiség pedig még mindig csak a pénzről tud beszélni, meg arról, hogy mennyire drága lenne átállni egy fenntartható világra.
A vállalatok eközben foggal és körömmel kapaszkodnak a múlt század mocskos, kőolajtól és széntől bűzlő technológiáiba, melyek az egekbe emelték őket.
Tömeges kihalási hullám, mely elsöpör mindent
Ennek azonban véget kell vetni!
A Föld ugyanis üzent számunkra. Azt üzente, hogy Takarodjunk, ha nem vagyunk képesek változtatni.
Véget kell vetnünk a gazdasági fejlődésről szóló tündérmeséknek, mert ezek egy fenntarthatatlan világ felé vezetnek minket, a tömeges fogyasztás és a tervezett elavulás pedig kinyírja a bolygónkat.
Az anyatermészet nem fogja hagyni, hogy az ember kipusztítsa a Földet.
Minden bizonnyal jön majd valami óriási vész, mely az emberi civilizációt megtizedeli, mintegy megbüntetve ezzel minket azért a merényletért, amit a természetes élővilág ellen elkövettünk az ipari forradalom óta.
Hogy ez mi lesz, azt senki sem tudja.
Talán egy járvány, mely az embereket irtja ki. Talán valami más. Talán csak kipusztítjuk egymást, és végre újra teret kap a természet, de így vagy úgy, a Teremtő nagy bölcsessége elsimít majd mindent, újra egyensúlyba hozza a világot, és addigra már nekünk nyomunk sem lesz.
Csak egy riasztó emlék leszünk a Földanya emlékeiben.
Tényleg ezt akarjuk?
A cselekvés ideje
Eljött a cselekvés ideje. Amikor többé nem keresünk kifogásokat azért, hogy miért dobjuk el a szemetet, és miért megyünk a következő sarokig is autóval, és miért dübörögtetjük a klímát ahelyett, hogy vízparton ücsörögnénk.
Itt az ideje az emberiség vezéreinek, politikusainak, tehetős vállalkozóinak, influenszereinek elvégezni azt a feladatot, ami egyben a felelősségük is.
Vezetniük kell a tömegeket, meg kell mutatniuk számukra a vészjósló jövőt, mely nem lehet az emberi faj tényleges jövője, mert az egy sötét zsákutca.
A fenntartható jövőbe kell vetni minden bizodalmunkat és a reményt, különben az emberi faj csatlakozik az általa kipusztított fajok névsorához a következő századra.
