Az ATV is utána járt a legkeletibb magyar ajkú falu mesés történetének. Valóságos csodát találtak végül a látogatásuk során.
A legkeletibb magyar falu Konstanca mellett a tengerparttól pár kilométerre
A TV2 NAPLÓ című műsorában Vujity Tvrtko megismertet bennünket egy olyan faluval a Fekete-tengertől pár kilométerre, ahol teljesen idegen környezetben megmaradt egy magyar sziget.
Lakói katolikus magyarok, csángók.
Mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet.
Talán ez a legkeletibb, egyelőre még érintetlen magyarok által lakott település, amiről a román miniszterelnök-helyettes (Kelemen Hunor) sem tudta, hogy létezik.
A tengerparti mellék közelében laknak ezek a magyarok.
Békében és nyugalomban élnek, és sokági senki nem gondolta, hogy egyáltalán léteznek.
Az ezer éves határtól még sok száz kilométerre azonban valóban akadt egy falu, ahol magyarul beszélnek a lakók.
A csángó magyarok leszármazottai a Fekete tenger mellett is letelepedtek, de kizártnak tartották a népességkutatók és történészek, hogy egy közös faluban telepedtek volna le.
Azonban mégis így történt…
Egyes magyar csoportok egykori régi öregek elbeszélései szerint valóban nem nyugat felé, hanem kelet felé indultak el a “nagy verekedés” után, ahogyan akkor a csángók a világháborúra hivatkoztak.
A Magyarok Világszövetségének értesülései szerint ugyancsak magyarok lakják a Moldávia Köztársaság fővárosa, Chisinau (Kisjenő) közelében fekvő Orhei (Őrhely) nevű falut is.
Vujity Tvrtko és a felfedezését segítők, közöttük Diósi Felícia csángó-magyar író méltók az elismerésre, még akkor is, ha ezt az alábbi megállapítást a közeljövőben korrigálniuk kell.
A csángó magyarok azért telepedtek le a Fekete tengertől nem messze, mert a “nagy verekedés” után itt kaptak földet az 1920-as években a román államtól.
Eredetileg 3 magyar építette az első házat a faluban, majd aztán újabb 60 ember követte őket.
A “második nagy verekedés” után pedig még többen jöttek.
Ma félezren élnek ott, a lakosok 90%-a magyar, így ez az egyik legkeletibb magyar falu.
