Genomic Prediction: jönnek a genetikailag megtervezett generációk – avagy az ember Istent játszik
Hogy mi lesz ennek a hatása, az ma még felfoghatatlan. Átléptünk egy határt, és olyat művelünk, amit csak Istennek lenne szabad. Az ember átistenülése következik?
Már születés előtt megmondják, milyen lesz valaki
Hátborzongató, hogy mi felé megy el a világunk. Ez nem a következő évtizedek, hanem a MA problémája.
A Genomic Prediction létezik, és képesek megmondani bárkiről, még azelőtt, hogy megszületne, hogy mekkora valószínűséggel lesz alacsony, hogy barna lesz-e a szeme, vagy hogy milyen betegségekre lesz hajlamos.
Ezeket korábban maximum hasra ütés szerűen tudták megjósolni, de már a megtermékenyítés előtt, az embrióból nyert sejtek analízisével meg tudják mondani.
Lista alapján “szűrik”, kinek mi lesz a végzete?
A legbizarrabb az, hogy egy listájuk van arról a cégnél – mely egyébként New Jersey-ben van – hogy mely leggyakoribb betegségek valamelyikébe fog meghalni.
Gyakorlatilag előre tudják az illető végzetét.
Hangsúlyozzuk: mielőtt még megszületne. Ez nagyon messze vezet.
Ha valakinek a sorsát képesek leszünk így megmondani, és még az intelligenciáját is jó eséllyel megsaccolni számokban, az már kvázi Isteni tudás.
Egykor ugyanis csak az istenek voltak felruházva efféle előrelátással és hatalommal, amivel most az emberiség “kacérkodik”.
A jövőben a tudósok szerint ráadásul a genetikai kódot beolvasva egy olyan “ujjlenyomat” jön létre az egyénről, melybe bele van kódolva minden, de tényleg MINDEN.
Csak tudnunk kell, hogyan is olvassuk.
Az ember istent játszik: beláthatatlan következmények
A technológia szép és jó is lehet, ha megfelelő dologra használják ez tény. Ezzel a módszerrel az egyén kvázi kikerülhetné a sorsát, ugyanis olyan életmódot folytathat, mellyel csökkenti a végzetét jelent betegségek kialakulását.
A filozófiai talány azonban az: vajon megsérti-e ez az egész az evolúciót, a természetes szelekciót?
Mennyire avatkozunk ezzel bele az illető egyéni végzetébe, és Isten akaratába?
Sokak szerint nem lesz jó vége annak – és sosem volt a múlt tanulságai szerint sem -, ha az ember túllépi a hatáskörét, és elkezd Istent játszani.