Tudomány

Magyar tudósok kaphatnak Nobel-díjat: megfejtették az univerzum keletkezésének rejtélyét

Megvan a mindenség létezésére adott válasz? Újra kell írni a tudományos könyveket.

Válasz az élet és a mindenség legnagyobb kérdésére

A tudományos és szakmai körökben már most azt beszélik, hogy a felfedezés akár Nobel-díjat is érhet.

A magyaroknak köszönhetően ugyanis a kozmosz legnagyobb kérdéseire kaphatunk választ.

Hirdetés

Az úgynevezett x17-es részecske és a hozzá kapcsolódó anomália már 2016-ban is felmerült, ám csak mostanra, egy újabb “körrel” sikerült megerősíteni az akkori anomália gyanúját.

Krasznahorkay Attila az Atomki debreceni laboratóriumában kutatótársaival együtt fedezte fel az élet eredetét is megválaszoló erőt, ez ugyanis sok tudományos feltételezés szerint nagyban összefüg a kozmosz kelektezésével.

Egyúttal magyarázatot adhat más eddig ismeretlen jelenségekre a világűrben.

Váratlan felfedezés érdemelhet Nobel-díjat

A fizika jelenleg elfogadott modellje szerint négy alapvető kölcsönhatás – a gravitáció, az elektromágnesesség, az erős és a gyenge kölcsönhatás – irányítja világunkat.

Az elmúlt évtizededben ugyanakkor egyre több szó esett fizikuskörökben egy lehetséges ötödik kölcsönhatásról is, mert a részecskefizika standard modellje egyszerűen nem ad magyarázatot a feltételezések szerint az univerzum 80 százalékát kitevő sötét anyag létezésére.

Könnyen lehet tehát, hogy a sötét anyag megfejtésének küszöbén vagyunk, és végleges választ kaphatunk a mindenség létezésére.

Az univerzum keletkezésének kulcsa

Sokak gyanúja volt már régebben is a tudósok között, hogy a sötét energia, a sötét anyag komoly szerepet játszanak a világegyetem keletkezésében.

A sötét anyag létezését először Jacobus Kapteyn holland csillagász tételezte fel 1922-ben.

A NASA Chandra űrtávcsöve pedig 2006-ban közvetett bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére, a Lövedék halmaz néven ismert ütköző galaxisok anyageloszlását vizsgálva.

Hirdetés

2008 tavaszán olasz fizikusok bejelentették, hogy a Gran Sasso-csúcs alatti alagútban lévő DAMA projekt (Dark Matter) detektoraival valószínűleg sikerült a sötét anyag részecskéinek árama által kiváltott fizikai jelenségeket detektálni, ugyanis két független érzékelő által szolgáltatott adatokban kimutatták az 1980-as években elméletileg megjósolt éves ingadozást, amely azzal függ össze, hogy Nap körüli pályáján a Föld fél évente a Nap galaxismag körüli mozgásával egyező, fél évenként pedig azzal ellentétes irányba mozog.

Azóta sem talált senki közvetlen bizonyítékot a sötét anyagra, ugyanakkor ez lehet végre a tényleges áttörés.

Ez választ adhatna az univerzum keletkezésének kulcsára.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.