A dashúri vörös piramis: Egyiptom egyik legrejtélyesebb építménye ma is talány a régészek előtt
Sok rejtély merült már fel az eredete kapcsán, egyesek pedig alatta futó alagutakról é kamrákról beszélnek Egyiptom egyik legelső piramisa kapcsán.
A vörös piramis története
Az északi kő piramis – közismert nevén az Piros piramis a vízszintesen futott mészkőblokkok vöröses árnyalata után, amelynek építése – 101,15 méter magasságban van, és megközelítőleg megegyezik a Kükopspiramis Gizában.
Úgy gondolják, hogy Sneferu, a negyedik dinasztia alapítója és Kükops atyja építette, aki 24 évig dicsőségesen uralkodott, és líbiai és nubiai győztes háborút vitt véghez.
A piros piramis a legrégebbi királyi sír tiszta piramis formában, amely modellt követ a későbbi királyi temetkezésekben.
Az északi bejárattól egy tengely vezet három kamrába a szerkezet szívében, a harmadik pedig a sírkamra, bár a Sneferu-t itt nem temették el.
Érdekes geometriai adatok
A építészek számára páratlan, egyedülálló alkotásról van szó, melynek építésének körülményeiről még mindig rengeteget lehetne tanulni.
A piramis geometriai jellegzetességei nagyon impozánsak.
A piramis alap élhosszát 220 méteresre növelték, de magasság a falak kis dőlésszöge miatt alig 104 méteres – viszont a piramis jó állapotban maradt fenn, ma is majdnem eléri a 100 métert.
Az oldalak dőlése megegyezik a tört falú piramis felső részének dőlésével, ami sokak szerint nem véletlen.
A piramisnak nem voltak feljegyezve földalatti részei, így a régészek nem tudják, hogy mi rejlik a mélyén.
Vagy eleve így tervezték, vagy – és ez sem kizárt – még nem akadtak a nyomára, de egy komplett alagútrendszer, vagy kamrák is húzódhatnak alatta.
Ősi sírkamra rejti az igazságot?
A sírkamra maga 4,18×8,55×14,67 méteres.
A sírkamrában emberi maradványokat találtak, amely feltehetően – egyáltalán nem bizonyosan – Sznofru teteme, ezt azóta sem tudták sem megerősíteni, sem cáfolni.
Rainer Stadelmann 1982-től több mint egy évtizeden át kutatta e piramist és környékét. Neki sikerült rekonstruálni a halotti templom alaprajzát, feliratos burkolatmaradványokat és a piramidion darabjait is megtalálta.
A Vörös piramissal kapcsolatban sok még a rejtély: van-e alatta valami, legyen az bármi?
Valóban Sznofru végső nyughelye?
És mit árult el az emberi múltról, és az építészeti tudásunk akkor fejlettségéről?
A piramisokat ugyanis nagyon sokan kapcsolatba hozták már a földönkívüliekkel, nem véletlenül.
Amellett, hogy tökéletes mértani arányokkal rendelkeznek, csillagászatilag tájolva épültek meg, melynek fejlettségére és pontosságára máig nincs magyarázat…
