Misztikum

4000 éves sumer agyagtábla ábrázolja Noé bárkájának tervrajzát: a bárka valójában kerek volt?

A Biblia pontatlan volt, vagy csak kihagytak belőle részeket?

A 4000 éves információk birtokában a tudósok lemodellezték, hogyan nézhetett ki a bárka, mely állítólag megmentette az emberiséget Isten parancsára.

Egy ékírásos töredéket tartalmazó tábla rejtélye

Eredetileg egy brit tudós talált rá Irakban egy közel 4000 évesre becsült agyagtáblára, mely a rajta található ábrák és az üzenet dekódolása után kiderült, hogy Noé bárkájának adatait tartalmazza.

Hirdetés

Mi több, a Bibliának is ellent mondó módon írja le magát a bárkát.

Egyúttal bizonyítja azt, hogy az Özönvíz történet valóban egy ténylegesen lezajló esemény lehetett a múltban, erre egyébként számos más kultúrában is konkrétumok vannak.

A Bibliához hasonlóan itt is csak egyetlen túlélője van az áradásnak, aki az égi figyelmeztetés hatására minden állatfajt felvesz a bárkára. Még a híres „kettőt-kettőt” idézet is szerepel benne, ennyi állatnak kell fajonként a bárkába kerülnie.

Noé bárkájának valós tervrajza

Van azonban legalább egy jelentős különbség a bibliai történethez képest: a mezopotámiai változat szerint a bárka kerek volt.

A Bibliában ehhez képest egy hosszúkás, számunkra is ismerős hajóalakról van szó:

„A bárka hossza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing”

– áll a Károli biblia fordításában.

A mezopotámia szöveg viszont kerek hajóról beszél, melynek szurokkal bevont deszkáit fonott kötelek rögzítik.

Kísérleti régészek most az tervezik, hogy ez alapján újra elkészítik a hajót, hogy kipróbálják a gyakorlatban is – más kérdés, hogy az eredeti élősúlyt hogyan fogják felbecsülni.

Noé bárkája és ősi idegen technológia

A paleoasztronautika és egyéb merészebb elméletek szerint a hajó azért volt kerek, mert valójában egy sokkal fejlettebb civilizáció technológiai megoldásait használta.

Hirdetés

A teória hívei azt állítják, hogy Isteni parancsra készült,vagyis az ősi, a Földet látogató idegen civilizációk “segítségével”.

A kézenfekvő magyarázat az lehet, hogy a hajó alakját minden korban a saját ismereteik alapján képzelték el.

Az ősi Mezopotámiában a kerek hajó természetesnek számított, a folyókon ilyeneket is használtak, mégha Noé mitikus bárkájánál jóval kisebbeket is.

Az izraeliták ugyanígy, a számukra megszokott, folyóvizeken és a Földközi-tengeren használt hajókat írták bele szent szövegeikbe is.

Az Özönvíz másik “eredete”?

A sumer eredetű agyagtábla még egy érdekes és jelentős ponton tér el a Noé bárkája-történetben a Bibliában leírtakról.

Ez pedig magának a katasztrófának az oka.

A Biblia ugyanis Isten egyfajta büntetéseként festi fel az özönvizet, mivel az emberi gonoszság túlnőtt a Földön.

Az agyagtábla azonban úgy fogalmaz, hogy az embereknek azért kellett elpusztulniuk, mert túl hangosnak találták őket az istenek.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.