A föld mélyében megtalálták Hitler szuperfegyverét: most titkos kódokat keresnek rajta
Megvan a náci szuperfegyver.
Tudósok feltevése szerint ez volt az első emberi eszköz, amely képes volt kilépni az űrbe is…
Anglia délkeleti részén, Kentben a föld mélyén találtak rá régészek a nácik egyik V–2-es rakétájára.
Alighanem 77 éve pihenhetett ott, a németek ugyanis a második világháború utolsó szakaszában London és környéke bombázásával próbálták megtörni az angolokat.
Az archeológusok egy 12 méter széles és 4 méter mély kutatógödröt ástak, és így találtak rá a nácik szuperfegyverének tartott rakétára.
A V–2-es 5200 km/h sebességgel tartott a cél felé, és képes volt hihetetlen pontossággal eltalálni azt.
A németek persze 1944–45-ben nem különösebben céloztak, hanem egymás után lőtték át az egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakétákat a Brit-szigetre.
Tudósok feltevése szerint ez volt az első emberi eszköz, amely képes volt kilépni az űrbe is.
A V–2-es első harci bevetésére 1944 szeptemberében került sor, és a háború végéig közel 3200 ilyen eszközzel szórták meg Angliát, illetve részben Belgiumot.
Mivel sok rakéta felrobbant, vagy a tengerbe zuhant, legfeljebb 1100 darab érhetett célt. A V–2-esek legalább 9000 ember halálát okozták az Egyesült Királyságban.
Az angol régészek most az egyik rakéta maradványaira bukkantak rá, amely ezek szerint angol területen robbant fel.
Megmaradt az a hajtóanyagtartály is, amelyben etanolt és folyékony oxigént tároltak.
„A rakétáik rettentően gyorsak voltak. Ha valakinek a házát eltalálták, az illető azt sem tudhatta, mi oltotta ki az életét”
– mutatott rá a korát megelőzően fejlett technológia egyik érdekes jellemzőjére az egyik szakember.
A most megtalált példányt feltehetőleg Hollandiából lőtték ki a németek, és pár perc múlva már angol földön robbant, éppen Valentin-napon, 1945-ben.
A régészek megtisztítják a maradványokat, és helyreállítják a fegyvert, amennyire lehetséges.
Az aprólékos munka akár 1,5 évig is eltarthat.
A szakemberek abban bíznak, hogy rábukkannak olyan kódokra is, amelyeket gyakran beleütöttek a rakétaalkatrészekbe, így még többet megtudhatnak a V–2-esről.
A háború után ugyanis a szövetségesek rájöttek, hogy a titkos kódok arra utalnak, melyik gyárban készült az adott darab.
Annyi bizonyos, hogy néhány részegységet csehszlovák és osztrák üzemekben készítettek.
Minden egyes rakéta esetében 30 tonna krumplira volt szükség ahhoz, hogy a kilövéshez szükséges alkoholmennyiséget elő tudják állítani.
Ez persze hamar égető élelmiszerhiányhoz vezetett Németországban, ami meggyorsította a birodalom bukását.
