A halálunk után azonnal számot kell vetnünk életünkről állítja egy Mennyből visszatérő
Szerinte az a bizonyos film tényleg lepereg, és egy “rögtön ítélő”, fénylényekből álló bíróság dönti el, hová kerülünk, megyünk, vagy maradunk a Földön…
Megdöbbentő részleteket árult el a folyamatról.
Sokan gondolkodnak mind a mai napig azon, hogy vajon mi lehet a túlvilágon, hogy vár-e ránk valami a halálunk után.
A kérdést még a tudomány sem bírja ma sem megválaszolni, noha egyre közelebb járunk hozzá.
Korábban szinte lehetetlennek tartották, hogy létezzen halál utáni élet, ma már a kvantumfizikai bizonyítékok is az t mutatják, hogy létezhet egy másik valóság, melybe átkerülhetünk a halálunk pillanatában.
Egy brit férfi megdöbbentő élmáénye is erről árulkodik:
33 éves korában egy autóbaleset következtében 6 órán át próbálták megmenteni az életét.
Ez idő alatt többször is visszahozták a halálból és összesen 1 óra 46 percet töltött “odaát”.
Amit elmondott arról, hogy mit tapasztalt, az egész világot bejárta.
Carol Stevens ugyanis látta a saját életének “filmjét” leperegni, ahogyan azt sokan elképzelik a halál pillanatában.
Szerinte az a bizonyos film tényleg lepereg, és egy “rögtön ítélő”, fénylényekből álló bíróság dönti el, hová kerülünk, megyünk, vagy maradunk a Földön…
“Amikor meghaltam, sötétségben találtam magam, majd egy alagúton lebegtem át lassan, miközben nevetéseket hallottam magam körül és egy melengető érzés kerített a hatalmába”
-mesélte Stevens.
Mielőtt azonban elérte volna az alagút végét, fénylények várták és eltérítették őt egy pillanatra a sötétbe, az alagúton belül egy másik, kisebb alagútba.
Itt hirtelen emlékképek jelentek meg körülötte az éterben.
A saját életének emlékképei, melyen hamar megismerte fiatalkori önmagát, látta, milyen volt gyerekként, mintha kívülről szemlélte volna saját magát.
“Végig kellett élnem a saját életem, madártávlatból nézve, annak legfontosabb állomásait. Számot kellett vetnem azzal, mit cselekedtem, jót és rosszat egyaránt”
– tette hozzá Stevens.
Elmondta, hogy a titokzatos fénylények feltehetően angyalok voltak. Az alagút pedig a Mennyország felé vezető út, a fénnyel az egyik végén, ez vezet az örökkévalóságba.
Az alagút “alja”, a végtelen sötétbe, azaz a pokolba vezet.
A fénylények pedig az adott illető életének filmjét kiértékelve döntenek a sorsa felől, ahogyan Stevens-szel is tették.
Őt végül visszaküldték, mert úgy ítélték meg, hogy van még dolga és feladata a Földön.
