A kozmosz sötét, eddig ismeretlen régiói is láthatóvá válnak, óriási áttörés küszöbén a NASA.
A kozmosz sötét, eddig ismeretlen régiói is láthatóvá válnak, óriási áttörés küszöbén a NASA.
Valamikor a 2020-as évek derekán kapcsolja majd be a NASA új űrtávcsövét, a két éve elhunyt csillagásznőről elnevezett Nancy Grace Roman (röviden Roman) Űrteleszkópot.
A beruházás most rakta le első fontos mérföldkövét: elkészültek a földi adatfeldolgozóközpont végleges tervei, indulhat az építkezés.
Ennek örömére a NASA egy rövid videóban mutatta meg, mit is lát majd az emberiség az égből az új kukkerrel.
A Roman felbontása a Hubble-éval egyenértékű lesz, de az új űrteleszkóp látószöge csaknem százszor szélesebb…
A jóval nagyobb látómező jóval több feldolgozandó adatot is jelent.
Míg a Hubble pályára állítása, 1990 óta 172 terabyte-nyi adatot gyűjtött össze:
A Roman a tervek szerint csak működése első öt évében 20.000 terabyte, 20 petabyte megfigyelési adattal gazdagítja majd a csillagászokat.
A Roman által lesugárzott adatokat a NASA állítólag teljes egészében nyilvánosságra fogja hozni.
A csillagászok már napokkal a rögzítést követően hozzáférhetnek az adatfolyamhoz, így annak elemzése, az űrtávcső által felfedezett folyamatok egyéni követése bárhol a világon gyorsan elkezdődhet.
A Roman széles látószöge és 15 perces frissítéssel történő adatrögzítési gyakorisága lehetővé teszi a csillagászoknak az úgynevezett gravitációs mikrolencse-hatás minden eddiginél jobb kihasználását is az exobolygó-kutatásban.
Forrás: raketa.hu
