A most bejelentett rezsicsökkentés sokkal több mindent prognosztizál előre, ahogy azt elsőre gondolnánk. Jön a kormány 7 csapás terve, ami mindenkit “kicsinál”?
Ahogy azt többször már megírtuk: a koronavírus-válság utáni visszapattanás, a kirobbant háború és az arra válaszként érkező nyugati szankciók miatt
– amik kulcsfontosságú orosz energiahordozókat érintettek
– olyan mértékű drágulás indult el, ami már fenntarthatatlanná tette a rezsicsökkentési rendszert, ami már lassan tinédzserkorba lépett, hiszen 2013-ban lett bevezetve.
Nemzetközi és hazai közgazdászok szerint
OLYAN PIACI FOLYAMATOK INDULTAK EL AZ EURÓPAI MAKROGAZDASÁGBAN, AMIKET EGY MAGYARORSZÁG MÉRETŰ GAZDASÁG EGYSZERŰEN NEM TUD KEZELNI.
Korábban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője és Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza is úgy nyilatkozott, hogy amíg fennmarad a rezsicsökkentés, az terheli a költségvetést, mivel egyre drágább azt fenntartani.
Ezért már jóval a szerdai bejelentés előtt arra juttottak, hogy felül kell vizsgálni a rezsicsökkentés rendszerét – amit egyébként számos ellenzéki képviselő is követelt már a bejelentés előtt, sőt, kérték a kormányt, hogy a jómódban élőkre ne vonatkozzon a rezsicsökkentés.
Mindezek mellett a miniszterelnök most pénteken, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig pár héttel korábban felhívta arra a figyelmet, hogy szinte biztosan érkezik egy globális válság.
„A szankciós politika pedig további recesszióba tolja bele a gazdaságokat”
– véli Nagy Márton, aki szerint a piac most sokkal erősebb, mint a jegybankok.
Majd a miniszter úgy fogalmazott, hogy az infláció leszorítása és a szankciós politika lényegében betolja Európa gazdaságát egy mesterséges recessziós környezetbe.
Akkor úgy fogalmazott, hogy ha a gazdaság lassul – márpedig lassulni fog –, akkor azt maximum fél évvel követi a munkaerőpiac visszaesése is.
Ez pedig azt eredményezi, hogy a munkaerőpiacokon válság fog kialakulni, és ebből végül politikai értelemben is probléma keletkezik.
