Misztikum

A sumeroknál is régebbi civilizáció nyomai Dél-Indiában? Ez átírhatja a történelmet – India Atlantisz

A sumer civilizációt tartotta eddig a történelem és a régészet az emberiség bölcsőjének.

Egy náluk sokkal régebbi civilizáció nyomait találhatták meg Dél-Indiában.

Indiai Atlantisz?

A titokzatos kultúráról ma már egyre többet tudni. Eredetileg Ceylon szigetétől nem messze, India délkeleti partjainál találtak rá.

Hirdetés

Az első romok, amiket felderítettek a víz alatt voltak.

2001-ben tárták fel a várost, Tamil Naduban.

A nagapattinami parton lévő, Poompuhar környéki lelőhely arról tanúskodik, hogy lakói akár a sumeroknál is régebbi civilizációt hozhattak létre egykor. A feladat most cáfolni vagy bizonyítani a hipotézist.

Mint ismert az emberiség eddig legkorábbinak feltételezett, írott forrásokkal, városállamokkal, szervezett társadalommal rendelkező civilizációja Mezopotámiában, a mai Irak területén jött létre körülbelül ötezer évvel ezelőtt.

A sumer civilizációt is megelőzi

Az eddigi kutatások alapján valóban jó esély van arra, hogy az emberi civilizáció valódi bölcsőjét találhatták meg.

Azaz innen eredhetett mindne más kultúra, legalábbis az eddigi feltételezések szerint.

A Dekkán-félsziget délkeleti része tehát az emberiség civilizálódásában kulcsszerepet játszhatott.

Graham Hancock brit tudós véleménye szerint a poompuhari település régebbi lehet, mint a sumer városok.

Az észak-angliai Durhami Egyetem geológusa, Glenne Milne szerint a víz alatti kamerákkal készített felvételek szerint a poompuhari épületek sokkal fejlettebb megoldásokat mutatnak, mint a harappai régészeti lelőhelyek.

Hirdetés

Mindez azért nagy fontosságú, mert az ősi, indus-völgyi civilizációk két legismertebb régészeti lelőhelye Harappa és Mohendzsodáró az indiai szubkontinens északnyugati részén.

E fejlett, Indus menti civilizációk egyes tárgyi bizonyítékok szerint kapcsolatban, valószínűleg kereskedelmi kapcsolatban álltak a sumér városokkal, Mezopotámival.

Ez azt jelenti, hogy az India északnyugati részén lévő régészeti bizonyítékok szerint Harappa és Mohendzsodáró nagyjából a sumérek idején létező kultúrákat teremtettek.

Korai régészeti leletek a civilizáció előtti korszakból

Az indiai félsziget, a Dekkán-félsziget délkeleti területeiről már korábban is gyűjtöttek adatokat a régészek.

Az Indiai Oceanográfiai Intézet pedig Poompuhar vidékéről kútgyűrűket, téglaszerkezeteket és megalitikus emlékeket hozott felszínre a víz alól.

Ezek a nyolcvanas-kilencvenes években folytatott tárgybegyűjtések azonban nem vezettek átfogó elmélet kidolgozásához.

Csak a brit Hancock 2001-es feltárásai nyomán indult meg a spekuláció a délkelet-indiai lelőhelyek jelentőségéről.

A Hancock által felvetett időrendiség bizonyítása most tehát az INHD és az ASI dolga lesz.

Ha sikerül igazolniuk, hogy több mint hétezer évvel ezelőtt a ma víz alatt lévő Koromandel-parton virágzó kultúra élt, akkor ezzel mai ismereteink szerint valóban a világ legrégebbi civilizációjának a nyomára bukkantak az archeológusok.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.