A világvége küszöbén állunk egy ősi jóslat szerint: a civilizáció végnapjai
Az ekpürózis 36 000 évente következik be, ekkor a teljes kozmosz elpusztul, mielőtt a körforgás elölről kezdődne. Hésziodosz azonban leírt egy olyan szcenáriót is, amelyben az emberiség végérvényesen elpusztul.
A jelenkorban a legtöbben a klímaváltozást, atomháborút vagy éppen a mesterséges intelligencia hatalomátvételét neveznék meg, mint a világvége lehetséges kiváltó okait. Az apokalipszisről fantáziálna azonban nem modern találmány: a vikingek a Ragnarök eljövetelében hittek és az ókori görögöknek is voltak ezzel kapcsolatos elképzeléseik – derül ki az IFLScience cikkéből.
Számos görög filozófus úgy tartotta, a világot a pusztulás és az újjáépülés folyamatos ciklusa jellemzi ezt nevezik ekpürózisnak, vagyis világégésnek. Platón leírása szerint az ekpürózis 36 000 évente következik be, ekkor a teljes kozmosz elpusztul, mielőtt a körforgás előről kezdődne.
Hésziodosz görög költő azonban leírt egy olyan szcenáriót is, amelyben az emberiség végérvényesen elpusztul.
Munkák és napok című költeményében az emberiség történelmét öt korszakra osztotta:
Aranykor
Az emberek az istenekhez hasonlóan gondtalanul, szenvedés és mindennapi munka nélkül éltek; békésen, öregedés nélkül haltak meg.
Ezüstkor
A világot az aranykorinál sokkal alantasabb emberek népesítették be.
Rézkor
Hatalmas fizikai erővel rendelkező és rendkívül gonosz emberek ideje, akik állandó háborúskodásban önmagukat pusztították el.
Hősök kora
Nemes emberek és félistenek kora, akik szintén háborúkban pusztították el magukat; ezek egyike a trójai háború
Vaskor
Hésziodosz és a hétköznapi emberek kora, nem kínál mást, mint szenvedést, igazságtalanságot, a jóindulat általános hiányát, öregedést és halált.
A költő leírása szerint a vaskori embereket romlottságuk miatt Zeusz végleg el fogja törölni a Föld színéről, ezzel bekövetkezik a világvége.
Adódik a kérdés:
Szerintetek ha valóban van ez a ciklikusság, akkor melyik stádiumban van most az emberiség?
