A világvégét hozhatja el az Apophis-aszteroida a Föld számára – tényleg becsapódhat az űrszikla?

A közeljövőben érkezik, egyesek máris riadóztatnák a Földvédelmi programot.

Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is világvégét jósoltak az emberiségnek.

Nem jött be Nostradamus 1999-re vonatkozó jóslata, 2000-ben elmaradt a számítástechnikai armageddon, a maja naptárhoz kötődő, 2012-es apokalipszis sem jött el, és a Nibiru sem okozta a Föld vesztét 2017-ben.

Most azonban egy komolyabb veszéllyel nézhetünk szembe, legalábbis a csillagászok egy része szerint tényleg nagy a baj.

Arról van szó ugyanis, hogy a közeljövőben érkezhet egy aszteroida, mely elég nagy ahhoz, hogy katasztrofális hatással járjon a becsapódása.

Ez alapjaiban formálná át a bolygót, ráadásul csillagászati értelemben elég nagy a becsapódás lehetősége.

Azaz nem zárható ki, hogy életre kell hívni a Föld védelmi programoz, melyen egy ideje már dolgozik a NASA az ESA-val együttműködve.

A program keretében azzal kísérleteznek, azt próbálják el, hogy éles helyzetben hogyan térítenének ki egy aszteroidát a Föld pályájáról. Hogy az időzítésnek bármi köze van-e az Aopohishez, azt senki sem tudja, a konteósok szerint itt semmi sem véletlen.

De vajon mekkora a pontos esély, és mikor érkezik a “vész”?

Ez az Apophis már sokszor megrémített minket: először 2004-ben, amikor körülbelül 2,7 százalékos esélye volt annak, hogy becsapódik.

Többször újrakalkulálták a pályáját, és a számítások azt mutatják, hogy ennek egyre kisebb az esélyem, ennek ellenére még mindig megvan a lehetősége. Ha peches az emberiség, akkor mindennek vége.

Még jó, hogy nem 2020-ban érkezik, már csak ez hiányozna ebből a “remek” évből.

„Ez azt jelenti, hogy 1:150 000-hez az esélye annak, hogy a 350 méteres égitest 2068-ban becsapódjon. Ha ezt százalékban fejezzük ki, az 0,00067 százalék, ami rendkívül kicsi, így ettől nem kell pánikba esni ötven év múlva sem”.

Ha az Eiffel-torony méretű aszteroida valóban becsapódna, akkor az komoly lokális károkat okozna. Egy aszteroida károkozásának a mértéke függ az összetételétől, valamint attól is, hogy hova csapódik be és milyen szögben érkezik.

„Ebben az esetben nagyjából tudjuk, hogy egy kőmeteoritról van szó, alacsony fémtartalommal, ezzel már lehet kalkulálni. Amennyiben a szárazföldbe csapódna be, akkor nagyjából egy 5 kilométeres kráter jönne létre.

A pusztítás hatása viszont ennél sokkal nagyobb lenne. Ha óceánba csapódna, hatalmas szökőárt indítana el, amelynek a hatósugara ezer kilométeres is lehet. (…)

Előre össze kell gyűjteni minden információt, hogy amikor feltűnik egy ilyen égitest, már elegendő tudással rendelkezzünk róla. Így például fontos információ, hogy milyen az aszteroida kémiai összetétele és milyen a fényvisszaverő képessége”

-mondják.