Az egész világot sokkolta a harvardi professzor bejelentése: ha igaza van, kidobhatunk mindent…!
Emberek százmillióira lesz hatással ez a felfedezés… Ja,és újra kell írni az összes biológia tankönyvet!
A Harvard Egyetem orvosi karának professzora, David Ludwig szerint nem az a fő probléma, hogy mennyit eszünk, hanem, hogy mit, az „energiaegyensúly-modell” pedig semmit sem mond az elhízás biológiai okairól.
Növekedési szakaszban a serdülők napi 1000 kalóriával többet esznek. Akkor az evés okozza a növést, vagy a növéstől lesznek éhesek?
– firtatja a bostoni gyermekkórház endokrinológusaként is dolgozó professzor.
Az amerikaiak 40 százaléka túlsúlyos.
A javasolt „szénhidrát-inzulin modell” azt állítja, hogy nem a túl sok evés okozza az elhízást, hanem a magas glikémiás terhelésű élelmiszerek, vagyis a gyorsan felszívódó szénhidrátok mértéktelen fogyasztása.
A cukrozott élelmiszerek hormonális változásokat okozva megváltoztatják az anyagcserét, amely zsírban igyekszik elraktározni a beérkező energiát, és ez súlyfelesleg kialakulásához vezet.
A finomított cukor fogyasztása fokozott inzulin elválasztást okoz, és elnyomja a glukagon kiválasztást.
A sejtek emiatt kalória raktározásra állnak át és kevesebb energiát hagynak az izmoknak és más aktív szöveteknek, mivel ezek nem kapnak elég energiát, visszatérő éhség formájában jelzik ezt.
A végeredmény, hogy
SÚLYFELESLEG TERMELŐDIK, MIKÖZBEN MEGMARAD AZ ÉHSÉG.
Nem csak az „energiaegyensúly modellt”, de a „szénhidrát-inzulin modell” is a múlt század elejéről származik.
A most publikált 17 nemzetközi szerző közreműködésével írt tanulmány azonban az eddig legátfogóbb feldolgozása a szénhidrát szerepének.
Minden esetre gyökeres változást jelenthet, ha az elhízás kezelésében is megjelenik, hogy nem annyira fontos, hogy keveset együnk, hanem az, hogy kerüljük az édességeket.