CímlapsztorikMisztikum

Az egyház X-aktái: 514 embert végzett ki a pápa hóhérja

Erről bezzeg alig esik szó a Vatikánban… Az egyház kiteregetett szennyesei.

Azt már régóta tudni lehet, hogy a mai katolikus egyháznak vannak sötét szégyenfoltjai, melyekkel nem szívesen büszkélkedik ma egyetlen pápa sem, sem máskor a múltban.

Ezek közül többet is körbejártunk, elég csak a gesztenye bankett eseményét ide idézni, ebben a cikkben beszéltünk róla.

Hirdetés

De a hírhedt Magdolna-mosodákhoz is áttételesen köze volt az egyháznak.

A Vatikán egy mini állam, alig 800 emberrel a területén akit a Svájci Gárda tagjai védenek.

A múltban azonban a pápai állam sokkal hataloméhesebb és drasztikusabb dolgokkal operáló, nagyobb hatalom volt.

Meglepő lehet, de a pápai államnak egy időben még saját hóhérja is volt. Közülük a legismertebb Giovanni Battista Bugatti, akinek életét a The Archaeologist elevenítette fel.

Bugatti 1779-ben született, és 17 éves korában lett a katolikus egyház fejének hivatásos bakója. Ő volt a pápai állam leghosszabb ideig dolgozó hóhérja, akit a kortársak Mastro Tittának, azaz az igazság mesterének neveztek. 68 évig tartó szolgálata alatt saját bevallása szerint 516 embert végzett ki

– a listájáról két nevet utóbb kihúztak, egyet azért, mert az illetőt lelőtték, egyet pedig azért, mert nem Bugatti, hanem segédje akasztotta, illetve négyelte fel az érintettet.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente több mint hét emberen hajtott végre halálos ítéletet.

kivégzéseket az ország feje, azaz a pápa rendelte el. 1810-ig Bugatti főként bárdot, kötelet, illetve kalapácsot használt, utóbb azonban a pápai államban is megjelent a guillotine.

A hóhér a kivégzettekre csak páciensekként hivatkozott.

Hirdetés

Amikor épp nem hivatalos feladatát látta el, feleségével esernyőket és emléktárgyakat árult turistáknak.

Bár a korszakban a kivégzések népszerű látványosságnak számítottak, a bosszútól való félelem miatt Bugattinak nem engedélyezték, hogy hivatali idején kívül elhagyja Trastevere városrészét

– valószínűleg valójában egy babona miatt alakult ki a tilalom.

A kivégzéseket nem a pápai állam területén, hanem a Tevere folyó túlsó partján tartották, amikor tehát Bugatti átkelt a Ponte Sant’Angelo hídon, a helyiek már tudták, hogy show-ra számíthatnak, így rövidesen nagy számban csődültek össze.

A hírhedt hóhér egyik ítélet-végrehajtásáról Charles Dickens is megemlékezett.

Az angol író 1844 júniusa és 1845 júliusa között járt Itáliában, 1845. március 8-án pedig szemtanúja volt egy kivégzésnek a római Via de’ Cerchin. Az esetről Levelek Itáliából című művében írt.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.