Az első ember, Ádám a legősibb templom romjai alatt nyugszik? Az Édenkert megtalálva?
Lényegében az egész Ádám földi maradványaira lett ráépítve? Döbbenetes elmélet merült föl.
A Paradicsom nemcsak egy bibliai hely?
Régóta számos tudományos kutatás próbálja megfejteni, vajon pontosan hol is helyezkedhetett el a Paradicsom, az a bizonyos Édenkert, amiről a Biblia is ír.
Úgy tűnik egy lehetséges magyarázattal tudnak most szolgálni a régészek.
Egy új elmélet ugyanis nem zárja ki, hogy megtalálhatták a pontos helyét, ráadásul egy templomot, a világ legelső szakrális építését emelték fel a helyszínen, melynek romjaira alatt ott nyugszik az első ember, Ádám is.
Legalábbis a feltételezések szerint.
De hogyan került volna vissza Ádám és Éva az Édenkertbe, ha kiűzték őket onnan?
A keresztények szerint az Éden az a hely, ahová Isten az első emberpárt helyezte. Ádám és Éva itt esett bűnbe, amikor a tiltás ellenére evett a jó és rossz tudásának fájáról, ezért kiűzték őket a Paradicsomból. Az üdvözültek azonban mind ide kerülnek vissza.
Régóta keresik, több verzió is felmerült
A régészek egészen pontosan szeretik azonosítani, mégpedig a mai Moszultól 35 kilométerre északra lévő térséggel, ahol az ásatások során már 11 ezer éve létesült helyeket is azonosítottak.
Valami azonban mégsem stimmel a területtel, hiszen a DNS-vizsgálatok nem ide, hanem Afrikába teszik az emberi faj bölcsőjét.
Azon belül is Botswanába, vagyis a fekete kontinens déli csücskébe, a Zambézi folyótól délre.
Ezékiel információi szerint azonban Libanonban van, pont ott, ahol a Baalbek kőtemplom is helyet kapott.
Sőt, sokak szerint ez a kőtemplom lényegében Ádám földi maradványaira lett ráépítve, persze ezek mind meg nem erősített legendákként maradtak fenn, azonban sokan elképzelhetőnek tartják.
Mivel Ezékiel Libanonba tette az Édent, született egy elmélet, amely szerint a sumer „istenek kertje” (a sumer mennyország) az Anti-Libanon-hegyvidéken lenne.
Ez az elmélet hegyvidékre helyezi a sumer „síkság” szót, holott a sumereknek volt külön szavuk a hegyvidékek jelölésére, a hurszag.
Az Ószövetség szerint Káin, Ádám és Éva fia, Édentől keletre telepedett le, miután megölte testvérét Ábelt.
Baalbek lehet a kulcs?
Baalbek története 5000 évre nyúlik vissza.
A Jupiter-templom közelében végrehajtott ásatások feltárták az emberi települések nyomait a korai bronzkor folyamán (i. e. 2900–2300). A föníciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben, és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, akiről a város a nevét kapta.
A régészeti kutatások szerint az egész város alapja nem más, mint a híres baalbeki terasz, melyet hatalmas, mérnöki precizitással összeillesztett kőtömbökből raktak össze – a világ legnagyobb kirakójának, illetve az óriások teraszának is nevezik ezért a helyet -, melyek közül a legnagyobbak több mint ezer tonnát nyomnak.
A terasz “padlói” alatt pedig a sejtések szerint nem zárható ki, hogy az eső ember, Ádám maradványai lehetnek.
Ha igazak a Baalbekkel kapcsolatos teóriák és mítoszok, akkor Baalbek maga az Édenkert, vagy legalábbis annak területén helyezkedett el.
Ki mit gondol erről?
