CímlapsztorikÉrdekes világ

Bevezetnék az alapjövedelmet, havi 420 ezer járna alanyi jogon minden állampolgárnak?

Elképesztő kezdeményezés indult. Ez más országokat is arra sarkallhat, hogy megtörténjen az alapjövedelem bevezetése.

Az alapjövedelem kérdését többször is felvetették már idehaza is.

Számos politikus szerint lenne értelme, a jövő pedig valamennyi nemzetközi szakember szerint is ez lenne.

Hirdetés

Egyre több munkakört teljesen elvennének az emberektől a robotok és a robozitáció.

Ez pedig globális szinten munkanélküliséget hozhatna, kivéve ha alapjövedelemmel pótolnánk a “kieső munkabért”, elvégre a robotoknak nem kell kifizetni.

Az általános alapjövedelem hatását már egyes célcsoportokban vizsgálták Németországban, és igen érdekes eredményeke jutottak.

A kísérlet során 120 ember kap három éven át havi 1200 eurót (420 ezer forintot), függetlenül attól, hogy van-e munkájuk vagy nincs, és megfigyelik, hogyan költik el ezt az összeget és miként változik a viselkedésük.

Eközben 1380 fős kontroll-csoport tagjainak magatartását is követik, ők azonban nem kapnak pénzt.

A kísérletet a my Basic Income gazdasági kutatóintézet végezte.

A 2020 eleje óta kirobbant válság hatására Európában hihetetlen támogatottsága lett az alapjövedleem bevezetésének, még maga Ferenc pápa is ennek bevezetésére szólított fel mindenkit.

Spanyolország már be is jelentette ilyen irányú terveit. Németországban egy közelmúltbeli felmérés szerint a lakosság 55%-a támogatja az ötletet. Egy májusi brit felmérés 51%-os tetszést mutatott.

Jürgen Schupp, a kísérlet vezetője úgy vélekedik az általános alapjövedelemmel kapcsolatos vitákról, hogy azok hol filozófiai eszmecserékre, hol vallásháborúkra emlékeztetnek.

Hirdetés

Mindkét fél klisékben gondolkodik: az ellenzői szerint, ha bevezetik, az emberek nem fognak dolgozni, hanem otthon hevernek a kanapén, és a házhoz rendelt gyorsételek, meg a letöltögetések teszik ki az idejüket.

Hívei szerint az emberek továbbra is szívesen végzik az őket kielégítő munkákat, kreatívabbak és bőkezűbbeknek lesznek, és megmentik a demokráciát.

A kutató szerint azért is van szükség erre a kísérletre, mert ezek a sztereotípiák belekerülnek a gazdasági szimulációkba is.

Ezen csak úgy lehet javítani, ha empirikus bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre, amelyek által a témáról folyó viták is értelmesebbek lesznek.

Finnországban már 2017-18-ban végeztek hasonló kísérletet, amelynek során 2000 munkanélkülinek adtak havonta 580 eurót, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez ösztönzi-e őket a munkakeresésre, és hogy miként hat ez a biztos pénz mentális egészségükre.

Az utóbbiban történt előrelépés, arra viszont kevés bizonyítékot kaptak a finn kutatók, hogy ez az alapjövedelem növeli-e a munkakedvet.

Még korábban, 1974-ben Kanadában, Manitoba tartományban minimálbért adtak az embereknek, ami arra volt elegendő, hogy átlépjék a szegénységi küszöböt.

Ez a kísérlet négy éven át folyt és bár zárójelentést nem tettek róla közzé, a későbbi tanulmányok megállapították, hogy az érintettek közül kevesebben kerültek kórházba és több gyereknek nyílt lehetősége arra, hogy befejezze az iskolát.

Svájcban 2016-ban népszavazást rendeztek a minden állampolgárnak juttatandó alapjövedelemről, amelynek értelmében minden felnőtt 2500, minden gyermek 600 svájci frankot kapott volna.

Az elképzelés azonban csak 23%-os támogatottságot kapott.

Hogy idehaza valamikor bevezethetik-e?

Szerintünk nincs kizárva.

A nemzetközi trendek mindig komoly nyomást gyakorolnak a hazai politikára is.

Sőt, sokak szerint az alapjövedelem lehet a jövő tizenharmadik havi nyugdíja, avagy a politika jolly jokere, így aki ezzel kampányol, majd meglehetős fölényt szerezhet majd.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.