Bizarr, fekete földönkívüli jégférgek az gleccserekben? Az idegen életformák már itt vannak? VIDEÓ
Titokzatos jégférgek jelenlétét észlelték a gleccserekben.
Mintha nem is ebből a világból származnának
Parányi, fekete férgek figyelhetőek meg az észak-amerikai gleccserek jegében a melegebb hónapokban, a késő délutáni órákban – számolt be róla az IFLScience.
A szakértők egyelőre nem találtak magyarázatot a jelenségre, és maguk a férgek is meglehetősen furcsán viselkednek.
Eredetileg nem is tudtáék azonnal beazonosítani őket és felmerült az is, hogy egy eddig teljesen ismeretlen fajjal van dolguk a tudósoknak.
Sőt, ahogyan az lenni szokott a hasonló hírek kapcsán, az is felmerült, hogy ezek a férgek akár földönkívüli eredetűek is lehetnek mivel fagypont körüli vagy az alatti hőmérsékleten “érzik jól” magukat.
Fagyásgátló van a szervezetükben
Később a tudósok bejelentették, hogy nagy valószínűséggel a Mesenchytraeus solifugus nevű, sötétbarna vagy fekete fajról lehet szó,
ami nagyjából 1 centiméter hosszúra nő meg.
A férgek úgy néznek ki, mintha apró, szétszórt zsinegdarabok lennének.
Az állatok óriási számban szoktak felbukkanni, ilyenkor elkerülhetetlen, hogy az ember a gleccseren sétálva rájuk taposson.
A fajról kifejezetten keveset tudnak a kutatók, pedig a becslések alapján egy-egy gleccserben 5 milliárd példány élhet.
Érdekes módon a jégférgek mintha folyamatosan borotvaélen táncolnának:
Ugyanis nagyjából 0 Celsius-fokos környezetben fordulnak elő, ha a hőmérséklet ennél hidegebbé válik, elpusztulhatnak.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a férgekben fagyást gátló fehérjék vannak. Hasonló proteineket már más állatokban is megfigyeltek már.
Furcsán viselkednek
További furcsaság, hogy a férgekre mintha fordított téli álom lenne jellemző:
A hideg hónapok után kövérebben kelnek, mint ahogy nyár végén hibernálták magukat.
Azt nem tudni, hogy mi történik velük, amikor télen mélyebbre ássák magukat a hóban, de a szaporodási ciklusukkal kapcsolatban is rengeteg a kérdés.
A földönkívüli életformák már itt vannak?
A kérdés feltételes és elgondolkodtató, mivel ilyen jégférgek jelenléte a bolygónkon bizonyíthatja azt, hogy más, sokkal zordabb planétákon is létezhet ilyen szintű élet.
Sőt, több tudós is felvetette, hogy az észak-amerikai gleccserekben tanyázó jégférgekhez hasonló élőlények élhetnek a Szaturnusz egyik holdjának, az Europának a felszíne alatt.
Az Europa a második olyan hold, aminek felszínén vízpárát figyeltek meg, az első az Enceladus volt, a Szaturnusz egyik holdja, amit 2005-ben a NASA Cassini–Huygens űrszondája vizsgált.
A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén.
A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.
Lehet, hogy éppen a Földön felfedezett jégférgekhez hasonló lényekkel fogunk először földönkívüli életformaként találkozni.
