Brazília-méretű buborékfelhővel takarná ki a napot az MIT: katasztrofális hatásai lehetnek
Katasztrofális következményei lehetnek, ha a Nap elhomályosításával akarjuk megoldani a klímaváltozás problémáját – figyelmeztetnek eközben a tudósok.
Végső megoldás vagy sokkal inkább világkatasztrófa?
A kutatók szerint elég lenne a napfény töredékét visszaverni ahhoz, hogy az emberiség által okozott globális felmelegedés teljes mértékben visszafordítható legyen.
A szoláris geomérnökség ernyőfogalma alá tartozó eljárások nagy többsége valószínűleg inkább több kárt okozna a környezetben, mint hasznot.
A legtöbb koncepció ugyanis a Föld légkörébe juttatott fényvisszaverő anyagokkal hozná létre a kívánt hatást, azonban azt még a kutatók sem tudják teljes bizonyossággal megmondani, hogy mi lenne egy ilyen kísérlet végkimenetele.
Brazília méretű buborék takarná ki a Napot?
A közelmúltban az MIT mérnökei egy olyan szoláris geomérnöki koncepcióval álltak elő, mely a napsugarakat kitakaró anyagokat nem a Föld légkörébe, hanem a Föld és a nap közé, a világűrbe helyezné el
– jelent meg a Gizmodo oldalán.
A kutatók ráadásul egy gigantikus buborékfelhőben találták meg a megoldást. Szerintük ugyanis, ha a Földet érő napsugárzás mindössze 1,8%-át kitakarnánk, akkor az emberiség által eddig okozott globális felmelegedés teljes mértékben visszafordíthatóvá válna.
Az MIT tudósainak koncepciója szerint az űrbéli buborékfelhőt az L1 Nap-Föld Lagrange-pont közelében, azaz attól a ponttól nem messze, ahol a Föld és a Nap gravitációs ereje kiegyenlítik egymást.
Az L1 Nap-Föld Lagrange-ponthoz képest a buborékpajzsnak valamivel a naphoz közelebb kell esnie, hogy ellensúlyozza a nagyméretű struktúrán a napszél által létrehozott nyomást.
A nagyjából Brazília-méretű felhőt alkotó buborékok pontos anyagában még nem állapodtak meg, azonban annyi bizonyos, hogy elméletben akár 20 nanométer vékonyságú is lehetne a buborékok oldalfala, azonban ahhoz, hogy a buborékok visszaverjék a fényt, 400-600 nm között kell lennie a vastagságnak, ami a fény hullámhosszához igazodik.
A buborékok alapanyagának a szilícium-alapú olvadékok, valamint grafénnal megerősített ionos folyadékok lehetnek alkalmasak a kutatók szerint.
Világkatasztrófát indíthatna el?
Azonban a buborék megépítés máig kérdéses lehet, ugyanis számos tudós egyáltalán nincs elragadtatva az ötlettől sőt.
Egyesek szerint olyan ma még nem ismert folyamatokkal járhat a Napvény Földre jutásának mesterséges csökkentése, ami klímakatasztrófát, vagy még rosszabbat, tömeges kihalási hullámot indíthatna el.
Mintegy hatvan neves kutató nyílt levelet intézett a világ országaihoz, amelyben azt kérik a döntéshozóktól, hogy egyszer s mindenkorra vessék el a szoláris geomérnökség lehetőségét.
A szoláris geomérnökség egy olyan terület, amit nem értünk, és a maga teljességében soha nem is fogunk megérteni, ugyanis az időjárásra, a mezőgazdaságra és az élelmiszer- és vízellátásra gyakorolt hatásai olyan sokrétűek és régiónként eltérőek lehetnek, amit lehetetlen pontosan kiszámítani.
A nyílt levél szerzői a fentebb felsorolt érvek mellett azt is megemlítik, hogy a szoláris geomérnökség úgynevezett terminációs sokkot okozhatna…
Vagyis ha a projektet a későbbiekben leállítanák, az azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete radikálisan emelkedni kezdene.
