Brüsszel új jogállamisági jelentése: Magyarországon nincs előrelépés, vége
Ultimátum a magyar kormánynak, nem fog több pénz jönni, ez már a végső figyelmeztetés.
Két pozitívum mellett számtalan negatívumot állapított meg az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentése, mondván az igazságszolgáltatás és a sajtó befolyásolása és a demokrácia működési zavarai jellemzik a magyar jogállamiságot.
A jelentés megállapítja, hogy
nem történtek jogalkotási lépések a bírósági igazgatásban a fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatos aggályok kezelésére.
Magyarország esetében a legpozítívabb hír az, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációja magas, illetve hatékonyan bírálják el a polgári és közigazgatási ügyeket.
Ezek azonban csak két bekezdést jelentenek a 39 oldalas jelentésből, amelynek függelékek nélküli része is 31 oldal, bőséges lábjegyzetekkel, vagyis hivatkozási alapokkal.
Az Európai Bizottság immár harmadik alkalommal hozta nyilvánosságra minden tagállamra vonatkozóan azt, hogyan értékeli az adott országot az igazságszogáltatás függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések, a sajtó függetlensége és sokszínűsége és a demokratikus berendezkedés működése, vagyis a fékek és ellensúlyok rendszere alapján.
A jelentés megállapítja, hogy a bírói függetlenséget továbbra is átlagosnak tartja a lakosság, míg a vállalkozásokat alacsonynak. Egy év alatt a közvélemény körében 40 százalék helyett már 43 százalék mondja, hogy független a bírói rendszer működése, ám a cégvezetőknek csak 34 százaléka értékeli a bírói függetlenséget „meglehetősen vagy nagyon jónak”
– igaz, ez is több két százalékkal a 2021-es adatnál. A jelentés megállapítja, hogy
nem történtek jogalkotási lépések a bírósági igazgatásban a fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatos aggályok kezelésére.
Arról is írnak, hogy a bírói szervezet elnöke feletti hatékony ellenőrzés hiánya növeli a bírák karrierjét érintő önkényes döntések lehetőségét.
Megemlítik, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságokat átszervezték, és aggodalomra ad okot a bírói megbízás diszkrecionális megszüntetésének lehetősége. Ugyancsak aggodalmakat vet fel a kinevezések és az ügyek kiosztása a Kúriában.
És bár a bírói fizetések tovább emelkedtek, a bírósági vezetők diszkrecionális prémiumok odaítélése továbbra is kérdéseket vet fel.
Ami a közszférában tapasztalható korrupciót illeti,
a szakértők és a vállalatvezetők is úgy vélekednek, hogy magas annak a szintje.
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban a jelentés szerint aggodalomra ad okot a magyar hatóságok azon gyakori gyakorlata, hogy az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) pénzügyi ajánlásai vagy az OLAF-vizsgálatok megindítása esetén
visszavonják az uniós finanszírozású projekteket, miközben az esedékes összegeket rendszeresen nem hajtják be rendszeresen attól a gazdasági szereplőtől, aki a szabálytalanságot vagy csalást követte el.
