CímlapsztorikÉrdekes világTudomány

Brutális mennyiségű műanyag árasztotta el a bolygót: kritikus ponton a természet, fuldoklik az élővilág

Egyre több tudós írja alá a petíciót és azt a jelentést, mely szerint a Föld végóráiban vagyunk.

Amerikában a járvány kitörése óta 250-300 százalékkal nőtt az egyszer használatos műanyag termékek, csomagolások forgalma

– nyilatkozta Antonis Mavropoulos, a 102 ország hulladékfeldolgozóit tömörítő Nemzetközi Szilárdhulladék Társaság szakértője.

Hirdetés

A megugrás fő felelősei a a koronavírus elleni védekezéshez szükséges kesztyűk, maszkok és arcpajzsok.

A globális eldobhatómaszk-piac forgalma a 2019-es 800 millió dollárhoz képest 2020-ban várhatóan eléri a 166 milliárd dollárt a Grand View Research friss kutatása szerint.

2020 első negyedévében a Kínában megvásárolt összes árucikk több, mint 25 százalékát online vásárolták.

Közben a legtöbb helyen drasztikusan megugrott az online ebéd- és vacsorarendelések aránya. Az amerikai Uber Eats első negyedéves forgalma 54 százalékkal haladta meg az előző év elejének adatát.

A műanyaghulladék mennyiségének megugrásán belül különösen sokat nőtt a szennyezett-fertőzött, speciális kezelést igénylő műanyaghulladék aránya.

A járvány csúcsa táján csak Vuhan városában napi 240 tonna kórházi hulladék keletkezett, a szokásos mennyiség hatszorosa, közölte a kínai környezetvédelmi minisztérium.

A Fülöp-szigeteki Manilában naponta 240 tonna, Dzsakartában 212 tonna hasonló hulladék keletkezett az Ázsiai Fejlesztési Bank adatai szerint.

Az online kereskedelmi boom is felvet speciális problémákat a szemét abszolút mennyiségén felül is.

A szállításálló csomagolás gyakran többrétegű, többféle műanyagból készült, amit szinte képtelenség újrahasznosítani.

Hirdetés

A járvány ráadásul a lakosság szokásait is rossz irányba változtatta meg. Athénban konkrétan azt találták, hogy a járvány kitörése óta 150 százalékkal nőtt meg a kommunális szemétbe dobott műanyagok mennyisége.

De az újrahasznosítás ipari oldala is visszafogottabbá vált, néhol egyenesen leállt, mivel sok üzem tulajdonosa ijedt meg attól, hogy a koronavírus potenciálisan 72 órát is túlélhet műanyag felületen.

Az sem segített, hogy a járvány a mélybe lökte az olajárat, így sokkal olcsóbb lett a műanyagyártás egyik fontos alapanyaga.

Több forrás számolt már be arról, hogy a Temzétől a Hongkong-közeli szigetekig egy rakás helyen tapasztalták az úszó műanyagszemét mennyiségének növekedését.

De az sem igazán megnyugtató, ha az extra adag műanyag lerakókba vagy égetőművekbe kerül.

A szegényebb országokban a kidobott műanyagok 93 százaléka nyitott lerakókba kerül, az égetőművek pedig fejletlenek, ezért olyan mikroműanyagokat bocsátanak ki, amikről egyelőre nem tudni, hogy mennyire károsak a természetre és benne az emberekre nézve.

Forrás: 444.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!