Dr. David Heymann: Mit tudunk és mit nem tudunk a koronavírusról? TED előadás amit látnod kell

Mi történik, ha koronavírustól fertőződünk meg? Kik vannak a legnagyobb veszélyben? Hogyan tudjuk megvédeni magunkat?

David Heymann, a 2003-as SARS-járvány globális válaszát irányító közegészségügyi szakértő megosztja a COVID-19-ről és annak jövőjével kapcsolatos eredményeket.

Lentebb a videó magyar felirattal megtekinthető a szöveg átirata között!

Mi történik, ha megfertőződünk a koronavírussal?

Ez egy közönséges megfázáshoz hasonló, enyhe betegség az emberek többségénél. Vannak olyan emberek, akik megfertőződve nagyon súlyosan megbetegednek; köztük egészségügyi dolgozók is. Nagyon súlyos fertőzés alakul ki bennük, mivel nagyobb adagot kapnak, mint az átlagemberek, és ugyanakkor nincs immunitásuk.

Tehát az általános lakosságnál valószínű, hogy fertőződés során sokkal kevesebb vírus kerül a szervezetbe, mint egy egészségügyi dolgozónál; az egészségügyi dolgozóknál súlyosabb fertőzések alakulnak ki. Az önök esetében a fertőzés remélhetőleg kevésbé lesz súlyos. Így maradnak az idősek és a társbetegségekkel küzdők, akiknél valóban biztosítanunk kell a kórházi ápolást.

Kik azok, akiknek leginkább aggódniuk kell?

Nos, először is a fejlődő országokban élőknek, és akik nem jutnak jó orvosi ellátáshoz, és talán egyáltalán nem jutnának kórházba, ha járvány törne ki az országukban. Ezeket az embereket nagy veszély fenyegeti, különösen az időseket.

Az idősek minden népességben veszélyben vannak, de különösen azok, akik nem juthatnak oxigénhez. Az iparosodott országokban a társbetegségekben szenvedő idősek, a cukorbetegek és más betegségekkel rendelkezők vannak veszélyben. Az általános lakosság számára nem nagy a kockázat.

Milyen már fennálló betegségek növelik a veszélyeztettségét?

Először is, egy már meglévő légúti betegség, mint társbetegség, szintén fontos. Általában az idősek vannak kitéve nagyobb kockázatnak, különösen a 70 év felettiek, mivel immunrendszerük talán már nem olyan hatékony, mint régen, és fogékonyabbak a fertőzésre.

Ezenkívül Kínában egyes esetekben a fertőzés az influenzával együtt lépett fel, és ugyanakkor volt néhány bakteriális felülfertőződés a bekövetkező tüdőgyulladásoknál.

Ön vezette a világszintű intézkedéseket a 2003-as SARS-járványnál. Miben hasonlít ez a járvány?

Ugyanaz a probléma minden új fertőzésnél. Ez olyan fertőzés, amit azok kapnak el, akik még soha nem találkoztak a vírussal. Nincs antitestvédelmük, és nem tudni, hogy az immunrendszerük képes-e kezelni ezt a vírust, vagy sem.

Ez a vírus rendszerint denevérekben vagy más állatokban található meg, aztán hirtelen megjelent emberekben is. És az embereknek egyszerűen nincs tapasztalatuk ezzel a vírussal. De fokozatosan sokat tanulunk, ahogy a SARS esetében is.

És tudják, minden bizonnyal több haláleset történt, mint a SARS-járvány idején. De ha elosztjuk a fertőzött személyek számával, mint nevezővel – sokkal-sokkal több ember fertőződött meg, mint régen a SARS-szal –. A végzetes esetek aránya, vagyis a SARS halálozási aránya kb. 10% volt. A jelenlegi koronavírus, a COVID-19-nél ez 2%, vagy valószínűleg kevesebb. Tehát ez sokkal kevésbé veszélyes vírus, de mégis olyan vírus, amely halált okoz, és nem akarjuk kitenni ennek a népességet.

Megfelelően reagáltunk a határátkelőhelyeken, pl. repülőtereken?

Elég nyilvánvaló, hogy a repülőterek vagy bármely szárazföldi határ nem akadályozhatja meg a betegség bejutását.

Az emberek a lappangás időszakában is átléphetik a határt, beléphetnek az országokba, és aztán másokat is megfertőzhetnek, amikor megbetegednek. Tehát a határokon a hőmérséklet-ellenőrzés célja nem a fertőzés országba jutásának megelőzése.

A határok azért fontosak, mert a lehetséges fertőzötteket, akik veszélyeztetett területekről érkeznek információkkal láthatjuk el, nyomtatott vagy szóbeli információkkal, milyen jelei és tünetei vannak ennek a fertőzésnek, és mit kell tenniük, ha úgy érzik, fertőzöttek lehetnek.

Mikorra várható az oltás?

A vakcinák jelenleg fejlesztés alatt állnak, folynak a kutatások. Ehhez a kutatáshoz először is szükség van az oltás kidolgozására, aztán megvizsgálják biztonság és hatékonyság szempontjából, olyan állatokon, amelyeket vírusnak tesznek ki oltás után, majd embereken tanulmányozzák.

Az állatkísérletek még nem kezdődtek meg, de hamarosan megkezdődnek az oltások. És azt gondoljuk, hogy év végére vagy jövő év elején lehetnek próbavakcinák, melyeket aztán szabályozó ügynökségek tanulmányoznak engedélyeztetés céljából. Tehát legalább egy évről beszélünk, mire lesz olyan oltás, amelyet széles körben felhasználhatunk.

Milyen, még megválaszolatlan kérdések vannak a járvánnyal kapcsolatban?

Már tudjuk, hogyan fertőz, de nem tudjuk, mennyire könnyen terjed emberek között, közösségekben vagy nyílt területeken. Tudjuk például, hogy egy kirándulóhajó zárt területén nagyon könnyen terjed. Jobban meg kell értenünk, hogyan terjed majd, ha nyíltabb területekre ér, ahol az emberek lehetséges betegekkel kerülnek kapcsolatba.

Több felbukkanó járványt fogunk még látni a jövőben?

Már több mint hétmilliárdan élünk a Földön. És amikor ezek az emberek világra jönnek, több élelmet igényelnek, egész sor dologra van szükségük, és közelebb élnek egymáshoz. Valójában városi világ vagyunk, ahol az emberek városi területeken élnek. Ugyanakkor több állatot is nevelünk, és ezek az állatok táplálékként is szolgálnak.

Tehát azt látjuk, hogy az emberek és az állatok egyre többet érintkeznek egymással. És ez az intenzív állattenyésztés és az intenzív népességnövekedés, mind együtt élve ugyanazon a bolygón, egy igazi olvasztótégely, ahol járványok fordulhatnak elő és elő is fordulnak. Végül egyre több hasonló járvány lesz.

Tehát egy ma kialakuló fertőzés csupán figyelmeztetés arról, mi fog történni a jövőben. Biztosítanunk kell a szakmai együttműködést a világon, ahol együtt dolgozunk, és biztosítjuk, hogy akkor értesüljünk a járványkitörésekről, amikor kitörnek, és gyorsan nyújtsuk a szükséges információkat a kézben tartásukhoz.

Már túl vagyunk a legrosszabbon?

Nem tudom pontosan megjósolni. Csupán annyit mondhatok, hogy mindannyiunknak fel kell készülnünk a legrosszabb esetre.

És ugyanakkor meg kell tanulnunk, hogyan tudjuk megvédeni magunkat és másokat, ha a járvány részeseivé válunk.