Tech-KütyükTudomány

Egyetemista lány fedezhette fel a korlátlan energia kulcsát : őt ünnepli a világ!

Akár Nobel-díjat is kaphat érte.

Egy egyetemista az albérlete konyhájában kísérletezve tett olyan felfedezéseket, amelyek forradalmasíthatják az energiaipart.

A kaliforniai egyetem egyik kémia szakos hallgatója otthon, a konyhában próbálta meg rekonstruálni azt a szakirodalomban ismert eljárást, amelyben alumínium és gallium segítségével, egyszerű vízből állítanak elő hidrogént.

Hirdetés

A folyamathoz tulajdonképpen csak alumíniumra volna szükség, ám vízbe merítve a fém szinte azonnal oxidálódik, ami leállítja a folyamatot.

A gallium megakadályozza ezt az oxidációt, így folytatódhat a H2-termelés.

A korábbi kísérletekben sok alumíniumhoz adtak kevés galliumot, és az nem vezetett eredményre. Isai Lopez azonban megfordította az arányokat, és beindulni látszott a kölcsönhatás.

Amikor erről beszámolt tanárának, az adott mellé egy doktoranduszhallgatót, hogy tudományosan dokumentálják a folyamatokat.

Így derült ki, hogy egy rész alumíniumhoz három rész galliumot keverve szinte felrobban a lombik, annyi hidrogén keletkezik.

Eztán elektronmikroszkópos és röntgendiffrakciós eljárásokkal vizsgálták meg a folyamatot, és kiderült, hogy a gallium nem csupán feloldja az alumínium-oxidot, de magát az alumíniumot nanorészecskékre bontja, ezzel megsokszorozva a reakcióhoz szükséges fémfelületet.

A kísérletek során igen jó, 90%-os hatásfokot értek el a kutatók, azaz megközelítették azt a maximális H2-mennyiséget, amelyet a folyamattal elméletben ki lehet nyerni.

Ennél is jobb hír, hogy a reakció nem csak tiszta vízben megy végbe, hanem szennyezett vagy tengervízben is.

Ráadásul sem elektromos áramra, sem extrém körülményekre nem volt szükség: a folyamat szobahőmérsékleten, légköri nyomáson zajlott le.

Hirdetés

Ezek után már csak hab a tortán, hogy miután végbement a reakció, a gallium újrahasznosítható, azaz ismét alumíniumporral keverhető, és a folyamat megismételhető.

Ez azért fontos, mert az ipar jelenleg nem tud csak úgy tiszta galliumot előállítani, az a bauxit feldolgozása, valamint néhány egyéb ipari eljárás során, melléktermékként keletkezik.

Emiatt egyrészt költséges, másrészt kevés van belőle, és az előállítható mennyiség is korlátozott – igaz, így is nagyságrendekkel többet tudnánk előállítani, mint amit jelenlegi felhasználási piacain, a LED- és lézergyártásban felvesznek.

Ezek után már csak a tömegarányokkal kellene valamit kezdeni, ugyanis 183 grammnyi alumínium-gallium porból tudnak előállítani egy gramm hidrogént.

A hidrogén-üzemanyagcellás Toyota Mirai 100 kilométeren 0,55 kg, azaz 550 gramm hidrogént használ fel, amit 100,7 kg porból tudnánk kinyerni, és ehhez jön még hozzá a bontandó víz (a tanulmányban nem specifikált) tömege.

Arra tehát még hiába várunk, hogy az autónkba alumínium-gallium port fogunk lapátolni a töltőállomásokon.

A kutatók mindenesetre szabadalmaztatták a folyamatot, a többit pedig rábízzuk az iparra.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.