Egyre jobban terjed a magyar kertekben a halálos betegségeket terjesztő tigrisszúnyog
A hazai tudósok szerint nagyon nagy a baj.
Idén is folytatódott az ázsiai tigrisszúnyog országos elterjedésének feltérképezése a lakosság segítségével.
Az ázsiai tigrisszúnyog eredetileg egy szubtrópusi-trópusi elterjedésű faj, ennek következtében hazánkban a legmelegebb hónapok a legoptimálisabbak a gyors szaporodásához – áll az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) közleményében.
Az elmúlt hetekben a meleg idő felgyorsította a lárvák fejlődését, valamint a csapadékos időjárás miatt megfelelő tenyészőhelyek keletkeztek, így akárcsak a többi csípőszúnyog faj nagy részének, az ázsiai tigrisszúnyog szaporodásához is ideálisak voltak a körülmények.
Az egyedszámok emelkedésével a faj észlelhetősége (detektabilitás) is növekedett.
Az ökológuskutatók a lakosság segítségét is kérik, elsősorban az egyelőre gyengén reprezentált megyékből, Somogyból, Komárom-Esztergomból, Vasból, Nógrádból, Győr-Moson-Sopronból, Tolnából és Zalából várják a mintákat. Ehhez itt találja a címet, és a mintaküldés mikéntjét.
Mindenképpen szükséges tisztában lenni azzal, hogy az ország mely pontjain vannak potenciális tigrisszúnyog-populációk, hogy ezeket aztán célzottan tudjuk monitorozni és szűrni vírusokra.
Ha irtani kell majd őket, akkor ezen információk alapján tudnak a döntéshozók hatékony gyérítési programot szervezni az adott területeken, és elkerülhető hogy az egész országot lepermetezzük egy környezetszennyező anyaggal
– emeli ki Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.
Hozzáteszi, a tényleges veszély megértéséhez szükséges az ország minden pontján ugyanolyan intenzitással monitorozni, amelyhez azonban szükségünk van arra, hogy a kevésbé mintázott megyékből is aktívan küldjenek az emberek képeket.
Dr. Soltész Zoltán, az ÖK tudományos munkatársa elmondta, 2020-ban 573 jelentés érkezett hozzájuk, ebből 35 bizonyult valós tigrisszúnyog-észlelésnek.
A beküldött adatok területi eloszlása nagyon egyenetlen, a legtöbb adat a fővárosból és Pest megyéből érkezett, míg a fent említett megyékben 10 alatti észlelést regisztráltak megyénként.
Ennek egy lehetséges oka lehet, hogy a felhívás nem jutott el az ezeken a területeken élő emberekhez.
Az inváziós csípőszúnyogok lárvái legtöbbször emberi települések környékén, az esetek nagy részében a kertes házak kertjeiben találhatók.
Olyan víztereket keresnek, ami nem érintkezik a talajjal: esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, kint hagyott, sőt esetleg fóliával letakart tárgyak, amelyekben vagy amelyeken felgyűlik a víz.
Fél deciliter víz már elegendő ahhoz, hogy több tíz csípőszúnyog kifejlődjön benne.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy ha ezeket az élőhelyeket megszüntetik az emberek maguk körül (szúnyoghálóval takarják le az esővízgyűjtő hordót, kitisztítják a csatornát, elpakolják a kint hagyott tárgyakat vagy hetente legalább egyszer eső után kiöntik a bennük felgyűlt csapadékvizet), sokkal kevesebb lesz a szúnyogártalom a ház körül.
