Elárasztanak minket a rovarok: most is tömve vannak velük a hazai élelmiszerek
Ijesztő lista látott napvilágot. És még csak fel sem tüntetik?
Minden, amit tudnod kell arról, hogyan árasztanak el rovarokból származó összetevőkkel már évek óta idehaza is.
És akkor még csak most adott zöld utat az EU a lisztkukac és a szöcske élelmiszeripari felhasználására.
Tényleg ki akarják vele váltani a húst, és a húsevés már az elit luxusa lesz?
“Nyelj egy nagyot”, és szembesülj a teljes igazsággal!
Jön a rovar-apokalipszis: tücsköt-bogarat etetnének velünk?
A nyugati világ tényleg tücskökke, bogarakkal akarja etetni az embereket?
Az EU zöld utat adott többek között a lisztkukac élelmiszerként való felhasználására.
A céljuk ezzel az, hogy kisebb legyen a civilizációnk ökológiai lábnyoma, mert a húsevés néhány évtizeden belül teljesen fenntarthatatlan lesz.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy csak a gazdagok kiváltsága lesz rendes húst enni, az átlagembernek pedig a bogarak maradnak.
De miről is van szó pontosan?
A lényeg az, hogy 2021-ben az EU történetében először – jóváhagyta egy rovar, a lisztbogár élelmiszerként történő felhasználását.
A Bizottság 2021. június 1-jén fogadta el a vonatkozó jogi aktust.
“Tücsök és a hangya”?
Természetesen arról, hogy kíván-e rovarokat fogyasztani vagy sem, a fogyasztó dönt. Ugyanakkor ez nem teljesen új dolog, hiszen a világ számos részén már eddig is az étrend részét képezték.
Eben van is igazság, és ez a leggyomorforgatóbb az egészben.
Ugyanis idehaza is számos termék évek, évtizedek óta “rovarokkal van feljavítva”.
Hogyan kell ezt elképzelni? Már ott tartunk, hogy a “tücsök és a hangya” is az ételeinkbe kerül a meséből?
Szó sincs róla, viszony az érzékeny gyomrúaknak, lelkűeknek nem ajánljuk a lentit tényfeltáró listát a hazai, rovar összetevőket tartalmazó élelmiszerekről…
Mi előre szóltunk…
Rovarok a hazai élelmiszerekben? Igen, de nem úgy
Gyakran a kármin adja a bevonatos cukorkák, drazsék közül a pirosak színét, így megtalálható többek között az M&M’s drazsékban, a franciadrazséban, a dunakavicsban.
Édességekben szintén találkozhatunk az E120 adalékkal színezőanyagként, lehet a rózsaszín bevonatú fánkokban vagy mignonokban, a marcipán tortadíszekben, gyümölcsös töltött csokikban, mint például a Tibi, Vadász.
Emellett még péksüteményben és baconízesítésű kekszben (Tuc) is felhasználják.
Ennél is érdekesebb, hogy húskészítménybe is kerül kárminsav. Ott van rengeteg löncshúsban, felvágottban, párizsiban (Pick Harmónia, Pápai Sliced Bologna Sausage, Finonimo, eFeF), virsliben (Kaiser Frankfurter Party, PICK Pickolino, Finonimo), májkrémben (Kaiser, Finonimo), debreceni és lecsókolbászban (Hetvenhetes, Kaiser) és füstölt parasztkolbászban is (pl. Gyarmati). Sőt, kerülhet kármin a piros halikrákba vagy rákízesítésű halrúdba is.
Csomagolt édességekben, gyümölcsökön, kekszekben, ostyákban, gabonapelyhekben, drazsékban is megjelenik az E904.
Márkák szerint megtalálható a Perle d’Or Belgian Seashells belga csokoládépralinénál, a Dr Gerard csokiba mártott keksznél, a Kalifa Granada csokiba mártott termékeinél, a Harry Potter Bertie Bott’s Beans ízesítettcukorka-válogatásnál, a Kometa Malabo gyümölcskosárnál, a Rollo és Goodwill Decor Collection gabonagolyóknál, a Szerencsi Paleobon tökmaggal dúsított eritrtites étcsokoládénál vagy éppen a Nobilis csokoládés aszalt gyümölcsös termékeinél.
Ez a jövő, akár tetszik akár nem
Valamennyi szakértő azt állítja, hogy ez a jövő, akár tetszik, akár nem, mivel a húsfogyasztás hosszabb távon fenntarthatatlanná fog válni.
Teljesen nem fog eltűnni, de az is elképzelhető lesz, hogy szabályozhatják a jövőben, bár ez már nagyon szélsőséges megoldás lenne.
A nagy húsfogyasztású régiókban a napi húsfogyasztást 2030-ra fejenként 79, 2050-re pedig 60 kilokalóriára kell csökkenteni – ami körülbelül annyi, mint heti két marhahúsos hamburger
-írja az Index is.
Vagyis egy fajta kvóta bevezetése jöhet majd el nagyon szélsőséges esetben, de hangsúlyozzuk, egyelőre megvalósulási szinten nincs ilyen terv, de tény, hogy bizonyos berkekben ötletelgetnek rajta.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy ezt mégis hogyan akarják betartatni az egyes országokkal, az átlag fogyasztókkal.
Nincs más hátra a cikkünk végére, mint hogy “jó étvágyat” kívánjunk ehhez a szép új világhoz!
