Előző emberiség? Történelem előtti civilizáció nyomaira bukkantak Szibériában
Genetikai vizsgálat mint mindent eldöntő bizonyíték került elő: több mint tízezer évvel ezelőtt már jelen volt egy történelem előtti civilizáció.
A felfedezésre az észak-ázsiai emberi maradványok genetikai vizsgálata során került sor, amelyek egészen 7500 évvel ezelőttig nyúltak vissza.
A tanulmány azt is feltárta, hogy az emberi DNS nemcsak Ázsiából Amerikába vándorolt – amint korábban ismert volt -, hanem ellenkező irányba is, vagyis az emberek pingponglabdaként mozogtak oda-vissza a Bering-földhídon.
Ezenkívül a csapat megvizsgálta egy ősi sámán maradványait, aki körülbelül 6500 évvel ezelőtt élt Nyugat-Szibériában.
Ez a hely több mint 1500 kilométerre nyugatra van attól a csoporttól, amellyel genetikai kapcsolatai voltak az új genetikai elemzés szerint.
Észak-Ázsia, különösen a Nyugattól Északkelet-Szibériáig húzódó terület kulcsfontosságú volt az emberiség földkerekségen átívelő utazásában.
Sok minden azonban ismeretlen maradt azon emberek genetikai felépítéséről, akik akkoriban ebben a kulcsfontosságú régióban éltek.
Ennek az az oka, hogy a vizsgálathoz elegendő DNS-sel rendelkező őskori emberi maradványok ebből a régióból “rendkívül ritkák és nehezen megtalálhatók,”
– mondta Cosimo Posth, a tanulmány vezető szerzője, a németországi Tübingeni Egyetem régészeti és paleogenetikai adjunktusa.
Az új tanulmányban a tudósok 10 őskori emberi genomot elemeztek olyan korábban felfedezett egyedektől, akik Észak-Ázsiában éltek 7500 évvel ezelőtt.
Sok egyedre bukkantak az Altaj néven ismert területen, amely évezredek óta az Észak-Szibéria, Közép-Ázsia és Kelet-Ázsia közötti vándorlások válaszútja volt, közel a mai Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán találkozási helyéhez.
Az Altajban végzett korábbi kutatások feltárták az első bizonyítékokat a titokzatos és sokkal régebbi, gyenyiszovaiként ismert emberi származásról, akik a neandervölgyiekkel együtt a modern
ember legközelebbi kihalt rokonai.
A tudósok felfedezték, hogy egy korábban ismeretlen vadászó-gyűjtögető csoport az Altajban “két különálló csoport keveréke, amelyek Szibériában éltek az utolsó jégkorszakban,”
– mondta Posth.
Ezekből az őskori vadászó-gyűjtögetőkből származó DNS-t számos későbbi közösségben találták meg Észak-Ázsiában, a bronzkortól (i.e. 3000-től 1000-ig) napjainkig, “bizonyítva, hogy milyen nagy volt a táplálékkereső közösségek mobilitása,”
– tette hozzá.
Emellett a kutatók az elmúlt 5000 év során több epizódot fedeztek fel a génáramlásban Észak-Amerikából Ázsiába, és az Újvilágból származó gének elérték az oroszországi Kamcsatka-félszigetet a Csendes-óceánon és Közép-Szibériában.
“Bár sok munka történt a genetikai ősök Amerikába való beáramlásának kimutatásával, kevesebb bizonyíték érkezett az amerikai kontinensről Eurázsiába való visszaáramlásra,”
– mondta Vagheesh Narasimhan, az austini Texasi Egyetem genetikusa, aki nem vett részt ebben a
tanulmányban.
“Ez a munka egy új mintát mutat be Északkelet-Ázsiából, hogy alátámassza ezeket az eredményeket.”
A tanulmány vezető szerzője, Ke Wang, a kínai Fudan Egyetem antropológiával és humángenetikával foglalkozó professzorát lepték meg leginkább az Altajban található Nizhnetytkesken barlangban egy férfi maradványaira vonatkozó leletek, akit vallásos viseletben és egy sámántól elvárható tárgyakkal együtt találtak.
Csontjai körülbelül 6500 éves múltra tekintenek vissza, így az újonnan feltárt altaji csoport kortársa, de a
kutatócsoport elemzése feltárta, hogy genetikai kapcsolatai vannak a maradványaitól több mint 1500 kilométerre nyugatra fekvő orosz távol-keleti csoportokkal.
“Ez azt jelenti, hogy nagyon eltérő genetikai profillal rendelkező egyének éltek ugyanabban a régióban,” – mondta Wang.
“Sírja különbözik a többi régészeti lelőhelytől, ami arra utal, hogy kulturálisan és genetikailag sokszínű egyének költöztek az Altaj régióba.”
Ez a potenciális sámánnal kapcsolatos felfedezés “olyan messze nyugaton azt jelentheti, hogy őseinek csoportja szélesebb körben elterjedt, mint azt korábban gondoltuk,”
– mondta Shevan Wilkin, a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézetének biomolekuláris régésze, aki nem vett részt ebben a kutatásban.
“Vagy ez azt jelenti, hogy valójában egy utazó vallásgyakorló vagy gyógyító volt? Mind nagyon érdekes.”
Összességében a tanulmány azt mutatja, hogy a történelem előtti csoportok szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint azt korábban hitték.
Mindent összevetve, “földrajzilag távoli vadászó-gyűjtögető csoportok a korábban vártnál sokkal nagyobb mértékben mutattak bizonyítékot genetikai kapcsolatokra,” – mondta Posth.
“Ez azt sugallja, hogy az emberi vándorlások és keveredések (a csoportok közötti kereszteződés) nem kivételek, hanem normálisak az ősi vadászó-gyűjtögető társadalmakban is.”
Forrás: ÚjVilágtudat
