Elpusztulhat az utolsó falu, ahol még beszélik Jézus nyelvét: a végidők kezdete lehet?
Az elzártság miatt maradt fent az ősi nyelv. Egészen mostanáig…
Korábban a Közel-Kelet háborúi során 2013 környékén a szíriai felkelők elfoglalták Ma’lúlát, azon falvak egyikét, ahol még beszélnek nyugat-arámiul.
Ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen feltehetően Jézus Krisztus is beszélt.
A kormányerők és a felkelők összecsapásai után többek között az al- Kaidához köthető szélsőséges iszlamista Al- Núszra csoport szerezte meg az ellenőrzést a település felett.
A felkelők keresztény otthonokat támadtak meg, és több embert megöltek, templomokat gyújtottak fel.
Felbecsülhetetlen értékek váltak a harcok martalékává!
A főként szélsőségesek vezette támadás szimbolikus célzattal bírhat, hiszen Ma’lúla egy nehezen járható, keskeny sziklahasadéknál helyezkedik el.
Az elzártság miatt maradt fent az ősi nyelv.
A főként szélsőségesek vezette támadás szimbolikus célzattal bírhatott, hiszen Ma’lúla egy nehezen járható, keskeny sziklahasadéknál helyezkedik el.
Az elzártság miatt maradt fent az ősi nyelv.
a keleti-arámi nyelvet több százezren beszélik Szíriában és a Közel- Keleten is, a nyugat- arámi azonban csak Ma’lúlában és a közelében lévő két másik faluban maradt fent valóban beszélt nyelvként.
Ma’lúla lakói a helyiség sajátos fekvésének köszönhetően tudták megőrizni vallásukat és nyelvjárásukat: a falu eldugott kis völgyben, kieső helyen fekszik.
Lakói nem tértek át az iszlám hitre, mint a többi, környező faluban, hanem megmaradtak kereszténynek.
Annak ellenére, hogy a település mindössze 55 kilométerre található Damaszkusztól, az infrastruktúra hiánya miatt ez régen szinte leküzdhetetlen távolságnak számított.
Így a lakók, akik főleg gyümölcstermesztéssel és pásztorkodással foglalkoztak, ritkán hagyták el Ma’lúlát, a világtól elzártan éltek.
Manapság még mindig arámiul beszélnek a hétköznapokban, igaz, írásban már nem használják azt.
Ma’lúlában még nyelvi központ is épült állami támogatásból, amely az ősi nyelvet volt hivatott megőrizni, itt külföldi kutatók és hallgatók tucatjai fordultak meg, hogy tanulmányozzák ezt az utolsó nyugat-arámi “zárványt”.
Az utóbbi évtizedekben azonban a falu minden igyekezet ellenére is elarabosodott.
Az arab nyelvű tévé, rádió és az internet térhódítása is hozzájárult az arámi nyelv visszaszorulásához és a közösség felbomlásához.
A több mint ezer éve színtiszta keresztény faluba az utóbbi évtizedekben kezdtek beköltözni muszlim családok, akiknek jelenlétét többek közt a falu bejáratánál épült mecset hirdeti, a két közösség azonban eddig békében élt egymással.
A még mindig többségében keresztény falu tömegével fogadta be a polgárháború muszlim menekültjeit is.
