Ezek az ősi maradványok megkérdőjelezik a teljes emberi evolúciót – ideje mindent úrajírni?
Áttörést és világszenácziót hozó felfedezést tehetett egy nemzetközi kutatócsoport.
A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikálva eredményeiket a Kínai Tudományos Akadémia, a Xi’an Jiaotong Egyetem, a York-i Egyetem (Egyesült Királyság) és a spanyol Nemzeti Evolúciós Kutatóközpont kutatói szerint a 300 000 éves hominin átírhatja az emberi származásról és a modern emberiség felé vezető útról alkotott felfogásunkat.
A kutatók 2019-ben találtak rá a kelet-kínai Hualongdongban a titokzatos hominin részleges koponyájára, állcsontjára és lábcsontjára.
Azóta a HLD 6 jelzésű maradványok zavarba ejtik a tudósokat egyedi fizikai tulajdonságaik miatt, amelyek úgy tűnik, nem egyeznek egyetlen ismert emberi fajjal sem.
A fosszília alsó állkapcsa egyedülálló háromszög alakú és hajlított, amely szorosan tükrözi a modern embert és a késő pleisztocén hominidákat, amelyek közel 750 000 évvel ezelőtt váltak el a Homo erectustól.
A HLD 6-nak azonban hiányzik az álla, ami jobban hasonlít a gyenyiszovai fajhoz, egy ősi hominin csoporthoz, amely nagyjából 400 000 évvel ezelőtt vált el a neandervölgyiektől.
A kutatók úgy vélik, hogy a maradványok egy lehetséges hibridet képviselnek a modern emberhez vezető hominin ág és a régióban más ősi hominineket, például a gyenyiszovaiakat magába foglaló ág között.
A kínai pleisztocén korszakból származó hominin fosszíliák történeti felfogása gyakran csupán a modern ember felé vezető változatokként festette le őket. Sokukat a Homo sapiens primitív változatának, vagy a Homo erectus egy formájának tekintették.
A HLD 6 azonban nem hasonlít a Homo erectus fajhoz, amely körülbelül 100 000 évvel ezelőttig fennmaradt Indonéziában.
Ehelyett a maradványok olyan jellemzőket mutatnak, amelyek megegyeznek az újabb hominin fajokkal.
Az Európában és Nyugat-Ázsiában feltárt neandervölgyi maradványokon végzett korábbi genomikai vizsgálatok a homininek negyedik vonalára utaltak a pleisztocén középső és késői korszakában, de a konkrét bizonyítékok mindeddig megfoghatatlanok voltak.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek az új eredmények végre értelmet adhatnak evolúciós történelmünk hiányzó darabjának.
A megkövesedett maradványok egy fiatal egyedhez tartoznak, akiről úgy tartják, hogy körülbelül 12 vagy 13 éves kort élt meg.
A kutatók kezdetben úgy vélték, hogy a modern emberi arcszerkezetet, a koponyatető és a végtagok primitív vonásait a HLD 6 fiatal kora okozhatta.
A maradványok kifejlett és éretlen példányokkal való összehasonlítása után azonban az eredmények azt mutatták, hogy a hominin életkora nem magyarázza ellentétes fizikai jellemzőit.
A kutatók szerint ezek az érdekes felfedezések arra utalnak, hogy Ázsia egykor három egymás mellett élő leszármazási vonalnak adott otthont:
A Homo erectusnak, a gyenyiszovainak és ennek az újonnan felfedezett hominidának, amely “filogenetikailag közel áll” a modern emberhez.
Míg a Homo sapiens körülbelül 120 000 évvel ezelőtt jelent meg Kínában, ez a közelmúltbeli felfedezés azt sugallja, hogy bizonyos “modern” tulajdonságok sokkal korábban gyökereznek.
További kutatásokat igényel annak ellenőrzése, hogy a HLD 6 milyen helyet képvisel a Homo sapiens és a neandervölgyiek között.
Mindazonáltal a felfedezés aláhúzza az emberi származásról alkotott felfogásunk folyamatosan fejlődő természetét.
Egyúttal emlékeztet bennünket arra, hogy a múltunk megfejtéséhez vezető út meglepetésekkel van kikövezve, és az emberi evolúció története még korántsem teljes.
Forrás: ÚjVilágtudat
