A békák gyorsított evolúción estek át sugárzás hatására: megdöbbentő hatást és összefüggést tártak fel Csernobil kapcsán.
Germán Orizaola, az Oviedoi Egyetem munkatársa és Pablo Burraco, a Doñana Biológiai Intézet szakértője a The Conversationön mutattak be új eredményeket és egy megdöbbentő felfedezést is.
Az már nagyon régóta ismert a tudósok előtt, hogy a sugárzás károsíthatja a genetikai anyagot, veszélyes mutációkat indítva be.
Csernobilban az egyik legizgalmasabb kutatási téma viszont annak vizsgálata, hogy egyes létformák miként alkalmazkodnak a radioaktivitáshoz.
Az elmúlt években a szakértők több keleti levelibékát (Hyla orientalis) is megfigyeltek a sérült reaktornál.
Azonban ezek a levelibékák egy bizarr mutációt hordoztak magukon, a bőrük ugyanis feketévé vált.
A faj egyedeinek háta általában élénkzöld, a sötétebb példányok meglehetősen ritkák.
A melanin sok organizmus esetében felelős a sötét színezetért. Ezen pigmentek csökkentik az UV-sugárzás negatív hatásait, és mint a gombákon végzett vizsgálatokból kiderült, az ionizáló sugárzással szemben is védelmet adnak.
A melanin képes elnyelni, illetve szétoszlatni a sugárzás energiáját, emellett megkötheti, valamint semlegesítheti a sejten belüli ionizált molekulákat.
Ezek a tulajdonságok mind mérséklik annak a kockázatát, hogy a sugárzásnak kitett egyed sejtkárosodást szenvedjen, ezzel párhuzamosan növelik a sikeres párosodás esélyét.
Vagyis a levelibékák Csernobil környékén egyszerűen alkalmazkodtak a sugárzáshoz.
Ez egy korábbi hipotézist is megerősít, miszerint egy nukleáris katasztrófa sújtotta Földön is képes lenne túlélni az élővilág, vagy legalábbis annak egy része, mert lennének fajok, melyek képesek bármely nagyon erős, sugárzó, és mérgező környezethez alkalmazkodni.
2017 és 2019 között Észak-Ukrajna több területén is begyűjtöttek példányokat, a mintegy 200 hím eltérő sugárzásszintű tavakból származott.
A 12 helyszín közül néhány a bolygó leginkább radioaktív területei közé tartozott
A zónában befogott békák bőre sokkal sötétebb volt, mint az azon kívül élő egyedeké. Egyes csernobili békák teljesen feketék voltak.
Orizaoláék szerint eredményeik azt sugallják, hogy a helyi békák gyors evolúción estek át a sugárzás hatására.
A katasztrófa idején a populáció kis hányadát adó, sötét bőrű példányok nagyobb valószínűséggel maradtak fenn, így sikeresebben tudtak szaporodni.
