Felfedezték a világunk végét: döbbenetes dologra bukkantak a tudósok
Ez mindent megváltoztathat, amit a világunkról és a mindenségről tudunk. Ideje újraírni a tankönyveket?
Megvan, hol ér véget a “világunk”?
Szakértők egy csoportja több mint 200, a Tejútrendszer pereméhez tartozó csillagra bukkant.
A legtávolabbi objektum több mint 1 millió fényévre fekszik, nagyjából félúton bolygónk és az Androméda-galaxis között.
Az érintett 208 égitest úgynevezett RR Lyrae típusú csillag, ezen objektumok fényereje a Földről nézve változik.
A tudósok szerint az ilyen csillagok jellemzően ősiek, és rendszeresen kivilágosodnak, majd elhalványulnak. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy kiszámítsák, milyen távol vannak.
A friss eredmények alapján a peremen lévő objektumok nagyjából félúton helyezkednek el a Föld és galaktikus szomszédunk, az Androméda-galaxis között.
Az Androméda-galaxison túl, a végtelenbe
„Ez a tanulmány újradefiniálja, mi képezi galaxisunk külső határait”
– mondta Raja GuhaThakurta, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Mint hozzátette, a Tejútrendszer és az Androméda olyan hatalmas, hogy alig van tér a két galaxis között.
A Tejútrendszer különböző részekből épül fel, a központi elem egy vékony, spirális korong, amely megközelítőleg 100 ezer fényév átmérőjű.
A Naprendszer az egyik erre kapcsolódó karban található. A korongot külső és belső haló veszi körbe, ezekben fekszenek a galaxis legősibb csillagai.
Korábbi publikációk a külső haló szélét 1 millió fényévnyire helyezték el a Tejútrendszer középpontjától, az új vizsgálat alapján a határ széle valamivel távolabb, körülbelül 1,04 millió fényévnyire van a galaxis közepétől.
Az eredmények megerősítik a haló méretére vonatkozó elméleti becsléseket.
Senki sem tudja, mi van az ismert világunkon túl
Egyvalami egészen biztos.
A tudománynak egyelőre még mindig nincs fogalma arról, hogy létezik-e a szó szoros értelmében vett “világ vége”.
Azaz egy olyan pont, ami akár fizikai értelemben véve is felfogható lenne úgy, mint a mindenség egyik határoló eleme.
Hiszen adódik a kérdés: mi lehet azon is túl? Ez pedig olyan messzire vezetne, hogy arra még az elméleti fizikusoknak sincs egzakt válaszuk.