Fiatal Föld a szomszédunkban: csillagászok földönkívüli aktivitást mértek rajta, döbbenetes felfedezés
A szomszédban lévő bolygó ugyanolyanná válhat majd, mint a Föld?
megdöbbentő, de megtalálhatták a Föld korai állapotában létező eddigi legközelebbi bolygót.
Az egész azért is nagyon különleges, mert ténylegesen itt van a Naprendszeren belül, a Föld szomszédságában.
A még sokkolóbb az egészben az, hogy ez a bolygó nem más, mint Vénusz, melyen ráadásul nemrég aktivitás jeleit is kimutatták.
Egyfajta földönkívüli aktivitásról van szó, mert egy még aktív vulkán bizonyítékait sikerült feltárniuk a csillagászoknak a Vénuszon.
A Föld és a Vénusz hasonló méretű és kémiai összetételük alapján is hasonló kőzetbolygók, emiatt feltételezhető, hogy körülbelül egyforma ütemben adják le a belső hőjüket a világűrbe.
A Föld hőleadása jól ismert, a Vénusz hőáramlási mechanizmusait viszont rejtély övezi.
A három évtizeddel ezelőtti NASA Magellan küldetés adatait vizsgálva új válaszokat találtak arra, hogyan hűl a szomszédos bolygónk.
Márpedig hűl, ebben pedig kezd olyanná válni, mint az egyklor fiatal Föld is.
A Föld ugyanis a kezdeti állapotában hasonlóan nézett ki a Vénuszhoz: egy életre látszólag teljesen alkalmatlan képlékeny és pokoli meleg kőzetbolygó volt, ahol az életnek még a csírái sem voltak jelen.
Tele van rejtéllyel Vénusz
A Vénuszon felismert folyamat hasonló lehet ahhoz, mint ami a fiatal Földön mehetett végbe.
Bár a Vénusznak nincsen a földihez hasonló lemeztektonikája, a litoszféra ilyen vékony régióin keresztül jelentős mennyiségű hő szökhet az űrbe; hasonlóképpen, ahogyan új tektonikus lemezek keletkeznek a földi óceánok fenekén.
A Vénusz tehát lényegében abban a fázisban van, mint egykor a Föld, mielőtt megszilárdult teljesen és mielőtt az élet megtelepedhetett rajta.
A Vénusz elhelyezkedése miatt kicsi az esély arra, húgy olyanná váljon mint a Föld, mivel túl közel van a naphoz, de a tudósok egyelőre semmit sem zárnak ki.
Újabb kutatások szerint a felszín fiatalos megjelenése vulkanikus aktivitásnak köszönhető, ami napjainkban is regionálisan megújítja a bolygó felszínét.
Ezt támasztja alá az új eredmény is, ami szerint a korona régióiban fokozott a hőáramlás. Az ősi Föld litoszférája is hasonló lehetett.
Egyébként kevésbé ismert tény, de a tudósok még a földönkívüli élet létét sem zárják ki a pokoli körülmények ellenére sem ami a felszínén uralkodik.
Élet lehet a Vénuszon?
Aligha található a Naprendszerben a Vénusznál kegyetlenebb hely, 96 százalékban szén-dioxid, a felszíni hőmérséklet megolvasztja az ólmot. A helyzet a magasban sem sokkal jobb, a bolygót kénsavcseppekből álló felhők borítják.
A kénsav a legmaróbb vegyület, ennek ellenére az MIT, a Cardiffi Egyetem és a Cambridge Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy létezhet egy kémiai megoldás, amellyel a savas környezetet semlegesítő szervezetek élhetnek apró élhető bugyrokban.
A feltételezés helytállóságát valamennyire támogatja, hogy a Vénusz légkörében folyamatosan zavarbejtő anomáliákat észlelnek. Megfigyeltek már kisebb koncentrációban oxigént, nem gömb alakú cseppeket.
A legfurcsább, hogy már a hetvenes években kimutatták ammónia jelenlétét, ami nem származhat semmilyen, a Vénuszon ismert vegyi reakcióból.
Így egyre valószínűbb, hogy vagy egy ismeretlen folyamat, vagy akár egy földönkívüli jelenlét bizonyítéka is lehet a jövőben még biztosan sok meglepetést tartogató Vénuszon.
