Fújhatjuk a nyarat: a mutációk az egészet “elsöpörhetik”: egy éve vagyunk “rabságban”, de hosszabbítás jön!
A teljes idei turisztikai szezon elmaradhat Európában a Morgan Stenley szerint, megbízható adatokra alapozva…
F-sza! Egész nyáron otthon ülhetünk a “kis celláinkban”, amikbe egy évvel ezelőtt tereltek be minket, mint a birkákat!
Az idei turisztikai szezonnak is “kampó”
Az oltások lassú terítése és a fertőzési esetszám növekedése miatt az idei nyári turisztikai szezon is kimaradhat Európában, ami nagy csapást mérhet az olasz, spanyol, portugál és görög gazdaságokra a Morgan Stanley pénzintézet szerint.
A magas európai esetszám és az oltások lassú terítése késlekedéshez vezethet a korlátozások feloldásában, ami azzal, hogy veszélybe sodorja a nyári turisztikai szezont, kiélezi az észak-déli ellentétet az Európai Unióban és további monetáris lazításokhoz vezethet
– írja a Morgan Stanley elemzése.
A tavalyi turisztikai szezont a vírus terjedését fékező szezonális időjárási dinamika kihasználásával sikerült ugyan részben megmenteni, az idén azonban erre már nem lesz mód az új vírusmutánsok megjelenése miatt a pénzintézet tanulmánya szerint.
Tökre mehetnek komplett ágazatok
Az európai bruttó hazai termék több mint 6 százalékát termeli ki a turizmus és a dolgozók 8 százalékát foglalkoztatja.
A turizmustól erősen függő olyan dél-európai országokban pedig, mint Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország ennél sokkal magasabb az arány.
A 2020-ban az egyik leggyengébben teljesítő Spanyolország különösen nagy kockázatnak van kitéve
– írja a Morgan Stanley elemzése.
A légitársaságoknak és az utazási irodáknak szinte már létkérdés egy megközelítőleg normális nyári turisztikai szezon beindítása, hiszen sokuknál már maga a fennmaradás a tét.
Egy éve “bezárva”
Sokak szerint teljesen bizonytalan a jövő. Az emberek közel több mint egy éve vannak bezárva kis celláikba, ahová az országaik vezetői terelték be őket.
Mint a birkákat a “karámba”.
Ahogy telik az idő, egyre jogosabb a kérdés: visszakaphatjuk-e valaha a régi életünket?
Vagy hozzá kell szoknunk, hogy ez már sohasem következik be?
