Furin-hasítóhely: végső bizonyíték arra, hogy a covid mesterséges biofegyver?

Robbant a bomba, földcsuszamlás szerű bejelentések sora várható. Kitálaltak a Vuhanban valójában folyó dolgokról.

“Itt semmi sem a véletlen műve volt.”?

Az egész úgy kezdődött, hogy egy szabadúszó újságíró (James Tobias) közérdekű adatigényléssel élt, hogy megtudja, milyen szakmai egyeztetés előzte meg a SARS-CoV-2 vírus eredetéről szóló első komolyabb, azóta is legbefolyásosabb tanulmány elkészültét

(The proximal origin of SARS-CoV-2, Nature Medicine folyóirat, 2020. március 17.).

E tanulmány alapján terjedt el ugyanis rögtön a világjárvány elején az az álláspont, hogy a vírus természetes eredetű, és spontán módon „ugrott át” állatról emberre.

Az érintett szakértők egyaránt lehetségesnek tartották az állati és a mesterséges eredetet is.

Egy ponton még abban is egyetértettek, hogy a vírus szerkezetének utólagos vizsgálatával nem eldönthető, hogy melyik verzió igaz, mivel ránézésre a két végeredmény ugyanolyannak fog mutatkozni.

Emellett az elhíresült vuhani laboratórium biztonsági protokolljairól szólva „vadnyugati állapotokat” emlegettek.

Matt Ridley úgy fogalmazott, hogy kezdetben azért nem hitte el ő sem, hogy emberi kéz is lehet a világjárvány kitörésében, mert biztos volt benne, hogy nem tart még itt a tudomány, de a könyve írásakor megdöbbenve értesült a vírusokkal kapcsolatos modern laboratóriumi kísérletek típusairól és eredményeiről, ezért ma már nem veti el ő sem ezt a lehetőséget.

Számára az a leggyanúsabb, hogy milyen gyorsan terjedt át emberről emberre e kórokozó. Mert olyan van, hogy egy állati vírus megfertőz embert is, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy emberről emberre is képes terjedni.

Ahhoz hordoznia kell egy olyan ún. furin-hasítóhelyet is, amely képes ennyire megnövelni a megbetegítőképességét.

Egy efféle mutáció természetes létrejötte viszont hosszú folyamat, nem néhány hét, ahogy az állítólag a vuhani állatpiac körül történt.

Szinte szóról szóra ugyanígy érvelt tavaly márciusban Robert Redfield virológus is, aki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ vezetője volt a világjárvány kirobbanása idején.

Fontos különbséget tenni a laborszökevény-elméletek típusai között – legalább kétféle szempont szerint. Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy egy kínai laborból szabadult el a pandémiát okozó vírus, és vannak, aki szerint ezt az eshetőséget sem lehet jelen tudásunk alapján kizárni.

Ez két eltérő álláspont.

A másik fontos határvonal azok között húzódik, akik szerint Kína szándékosan engedett rá a világra egy gyilkos járványt, és akik szerint laboratóriumi baleset történt, amelyet utóbb próbáltak eltussolni.

A tudományos közösség „renitensei” nem a legvadabb konteókat támogatják, hanem mindkét esetben a második verziót: nem zárható ki, hogy baleset történt Kínában. (Az óvatlanságot még a legújabb botránykönyv szerzője sem vitatja.)